2012.10.23. 07:51
Szerteágazó élmény, közös történelem
Hogyan ünneplik október 23-át, milyen emlékezete van a határon túli magyarok között 56-nak? – tettük fel a kérdést a pénteken Móron megrendezett II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórum több külhoni résztvevőjének.
– Tény, hogy az 56-os forradalom ünneplése a Magyarországon kívüli magyarság körében nem hagyományozódik úgy, mint mondjuk március 15-e vagy október 6-a, de a rendszerváltozás óta egyre inkább bekerül az ünnepek sorába, így az elszakított magyarság történelmi tudatába is egyre mélyebben rögzül, s elnyeri méltó helyét – mondta Duray Miklós író, felvidéki politikus, címzetes egyetemi docens. Tudatosítani kell, hogy az I. és a II. világháború időszakától eltekintve 90 éve szerteágazó élményekben van része az elszakított és az anyaországi magyaroknak, sokkal kevesebb a közös élményünk. A közösségformáló történelmi események közül éppen 1956 az, ami nem közös élmény – de tudatilag egyre inkább azzá válik. Az iskolai oktatásban sajnos még nem jelenik meg, a hivatalos tankönyvekben is legfeljebb csak pár mondatként, mint a kommunizmus megdőlésének egyik mozzanata. A Felvidéken manapság egyre több a megemlékezés – tette hozzá.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője kiemelte: hét éve a magyar nemzeti tanács a magyarság ünnepének nyilvánította október 23-át, s ma már ez legjelentősebb ünnepeik egyike. Azzal a nem apró különbséggel, hogy ez Szerbiában nem munkaszüneti nap, mivel nem állami, hanem nemzeti ünnep. Ami az ünnepséget illeti: két részből szokott állni, egyrészt Palicson van egy koszorúzás az ottani ´56-os emlékműnél, majd Szabadkán a Népkörben szokott ünnepi műsor lenni. Itt mindig egy jeles magyarországi díszvendég is csatlakozik, idén Navracsics Tibor lesz a vezérszónok a rendezvényen. Az ottani emlékezetbe is egyre jobban bevonul, a szerbek is tudnak róla, hiszen az idősebbek még arra is emlékeznek, ahogy a menekültáradat 56-ban megérkezett. Palicson is azért van az emlékmű, mert ott egy nagy befogadó központ működött.
Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20-a a legnagyobb és március 15-e a legszebb magyar ünnep, akkor a legméltóságteljesebb október 23-a – vélte Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdasági és régiófejlesztési alelnöke. A méltóság ünnepét Felvidéken is egyre több helyen ünneplik. Az esemény a magyar nép helytállását dicséri az elnyomás és a szovjet befolyás ellen, a föleszmélést, amikor a magyar nép jó évtizeddel a II. világháború után ráébredt, hogy az irány nem jó, s hangot kell adni annak az ezeréves múlt tudatában, hogy irány-és kurzusváltásra van szükség. Az ünnepségeket főleg az iskolai közösségekben szervezik meg. Az önkormányzatoknál, ahol 56-os szobor van, mindenképpen igyekeznek a magyar közösségek, iskolák, pedagógusok, szülői csoportok, a Csemadok és más kulturális szervezetek együtt ünnepelni.