Tavaly március 15-én készült az ezeréves magyar határ szélére, a székelyföldi Bereckre az óbarki önkormányzat küldöttsége. A testvértelepülési szerződést idén sikerült aláírni.
Az Összetartozás napján Mészáros János Elek magánénekes, a falu szülötte és büszkesége énekelt és verselt, osztotta meg személyes gondolatait földijeivel a kastélykert kápolnájában.
Kovács Ágota, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely történész munkatársa néhány hónapja erősíti az intézmény csapatát: korábban a várpalotai Trianon Múzeumban dolgozott.
„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, / Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! /Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! / Magyar szél fog fújni a Kárpátok felett!” (József Attila: Nem, nem, soha!).
Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én az első világháborút lezáró békerendszer részeként a világtörténelemben is példa nélküli csonkolást hajtottak végre az ezeréves magyar államon. Hazánk elvesztette területeinek kétharmadát, és a magyarság harmada is az