„Te szent, te kárhozott, te drága”

Az idézetet gyorsan kiegészítjük: ezekre a magyarokra gondolunk Fejérben akkor is, amikor a 101 évvel ezelőtt köttetett trianoni diktátumot idézzük fel teljes megyeszerte.

Te szent, te kárhozott…

Pénteken ünnepélyes keretek között nyitották meg a Kárpát-Medence Illat és Virágútat. Az esemény avatóján a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójára is emlékeztek.

A Nagy-Magyarország Parkban jelentős változások történtek. A park központi területén Németh Anikó botanikus vezetésével megalkották azt a Kárpát-Medence Illat és Virágutat, mely Nagy Magyarország kontúrját követve kanyarog a zöld mezőn. A több mint 200 méteres virágoskert-szalag jelenleg közel 200 fajtából áll, és ezen fajták 23 mini gyűjteményt alkotnak. Az egyik azt a nevet kapta, Istenhez közel, ez például a templomok, a temetők növényeit mutatja be, míg a Nemesség kötelez gyűjtemény a kastélyok, a Föld-ház-ég pedig a paraszti udvarok jellemző növényeit tartalmazza, de megjelennek az erő alja, és a puszták virágai is.

Nem csak a növények kaptak hangsúlyt az összetartozás napján, hanem az általuk övezett területen álló szoborpark is, mely jelentős kutatásokat követően, két hónapos alatt épült meg, tudtuk meg a kivitelezőtől, Tóth Kázmértól. Olyan helyszíneket mutat be a szoborpark, ahol állítottak az államalapítás ezredik évfordulójára emlékművet. Többek között Nyitra, Pannonhalma és Ópusztaszer emlékművének kicsinyített mását láthatjuk a parkban. A szoborparkot Törő Gábor országgyűlési képviselő avatta fel. A politikus beszédében rávilágított arra, hogy Trianon számunkra nem egy múlt ködébe vesző, történelmi esemény, hanem egy olyan dráma, melynek a mai napig érezhető következményei vannak. Törő hozzátette, hogy nincs határon túli és inneni magyar, csak magyar van.

Történelmi jelentőségű könyvbemutatót is tartottak, melyben jelentős feladatok hárultak Holczer Gáborra, a Trianon Múzeum vezető történészére. Száz év után megjelentették a magyar békedelegáció teljes dokumentum gyűjteményét. Szabó Pál Csaba múzeumigazgató úgy fogalmazott: -Elkövettük azt a mulasztást, hogy száz év alatt nem adtuk ki egyszer sem ezt a kulcs dokumentumot. Megrendítő olvasmány ez a 3+1 kötet és az, hogy csak 101 év után vehetjük kézbe, az jól mutatja a mulasztásainkat és egyben a feladatainkat is.

Emlékek az emlékműnél

Magyaralmáson délután fél ötkor kezdődött a megemlékezés a községben, ahol tavaly, a százéves évfordulón avatták az új emlékművet. A helyi Trianon-emlékbizottság szervezésében megvalósult monumentum idén egy olyan emlékoszloppal bővült, mely az elszakított országrészek nagyobb városai felé mutat. Viniczai József, Nagy Lenke és Horváth Kálmán, vagyis az emlékbizottság küldetése ezzel véget ért.

Móron a tavaly avatott emlékmű turulja alatt gyülekeztek a megemlékezők délután. A Táncsics Mihály Gimnázium diákjai adtak zenés irodalmi műsort a mintegy félszáz megemlékezőnek. Az eseményen megjelent Fenyves Péter polgármester, több képviselő, illetve a város intézményeinek vezetői is, ám beszédet nem mondott senki. A műsort követően némán elhelyezték a sosem feledés koszorúit és virágait.

Bakonycsernyén a testvértelepülési emlékhelyen tartott megemlékezést az önkormányzat. Az összetartozás napján Turi Balázs polgármester és Törő Gábor országgyűlési képviselő is beszédet mondott. Az emlékművet Csernye három vallási vezetője meg is áldotta.

Az összetartozás napján Csókakőn felgyulladt a láng a Cipóhegy tetején a település önkormányzata és a Barkócaberkenye néptáncegyesület szervezésében 20.21-kor.

Határok diákokból

Izgatottan várták Csákváron a diákok a pénteki napot, amire gondosan elő is készültek: már előző nap felrajzolták a sportpályán Nagy-Magyarország és a trianoni Magyarország határait, hogy mindenki pontosan tudja, hová kell állnia. Az Esterházy Móric Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulói élőképpel emlékeztek meg a 101 évvel ezelőtti nemzeti tragédiáról. Az előre felrajzolt határvonalakra zene kíséretében, egymás kezét fogva vonultak fel, majd álltak meg. A piros, fehér és zöld pólóba öltözött 3. osztályosok pedig a magyar zászlót rajzolták ki a kis ország szívében. Végül csatlakozva az országos kezdeményezéshez, elénekelték Szarka Tamás Kézfogás című dalát.

Áhítat és koszorúzás

Délután Dunaújvárosban is megemlékeztek a trianoni békediktátum 101. évfordulójáról. Stermeczki András lelkész áhítatot tartott a város evangélikus templomában. A megemlékezésen részt vett Czeglédi Péter Pál református lelkipásztor is, aki beszédében emlékezett a tragikus dátumra. A résztvevők a Bartók Kamaraszínház műsorát követően közösen helyezték el koszorúikat a Trianon-emlékműnél.

Virág és szalag

Nagy-Magyarország határait és a kettős keresztet turulmadár vigyázza. A Trianon-emlékművet – Bálint József jenői faszobrász alkotását – tavaly avatták Fülén. A péntek délutáni megemlékezésen Kiss Róbert polgármester és Miskei Rita, a művelődési ház vezetője mondott beszédet, majd koszorúzással zárult a ceremónia. A füleiek egy-egy szál virággal tisztelegtek a 101. évfordulón.

Polgárdiban a város önkormányzata a Május 1. téren álló Trianon-emlékműnél tartott megemlékezést a kora esti órákban. Beszédet mondott Nyikos László polgármester, közreműködött Gabrieli-Kiss József (ének) és Kissné Révfalvi Andrea (hegedű). Az emlékezők – immár hagyományosan – az elcsatolt országrészeket nemzeti színű szalaggal fűzték egybe a mai Magyarországgal, hitet téve amellett, hogy a gyökereink egybetartanak, összetartanak bennünket.

Nincs olyan határ

Lepsényben a három dombon a kövek az elcsatolt országrészeket szimbolizálják, a korona jelképből háromoldalú, 8 méter magas hasáb nyúlik az ég felé, a tetején turulmadárral. Rajta a jelszóvá lett József Attila-idézettel: „Nem! Nem! Soha!” A Trianon-emlékműnél koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a református templomban ünnepi beszéddel és szavalattal folytatódott. Az estet Kovács Nóri énekművész Magyarnak lenni című koncertje zárta.

Szabadbattyánban 16 órakor szólaltak meg a református templom harangjai, istentiszteletre hívogattak. Trianon kapcsán Májer László katolikus helyettes esperes mondta el gondolatait, Szücs Sándor református lelkipásztor Isten igéjére támaszkodva Márk evangéliumának versét (12.31) idézte: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Rák Zsolt Vilmos helytörténeti kutató a békediktátumot követő történelmi eseményekről beszélt, majd a megemlékezés a Trianon-emlékműnél néma koszorúzással fejeződött be. Nincs olyan határ, amely az egyszerre dobbanó szíveket el tudná választani egymástól! – hangsúlyozta Szücs Sándor.

Az összekötő kapocs

– Harangzúgást hallottunk, de ez a harangszó nem a diadalmas nándorfehérvári győzelemre emlékeztet, hanem az utóbbi évszázadok legsúlyosabb nemzeti katasztrófájára, a 101 évvel ezelőtt ránk kényszerített országcsonkító békediktátumra – kezdte beszédét Kató Balázs keramikus, az Enyingi Városvédő, Városszépítő és Hagyományőrző Társaság elnökségi tagja pénteken 16 óra 32 perckor a Turul szobornál tartott megemlékezésen.

Az emlékmű talapzatán állt az 1930-as évek elején emelt Országzászló, mely a trianoni békediktátum által határokkal szétválasztott magyar nemzet egységét óhajtotta kifejezni. A második világháború után csonkán maradt talapzatra az enyingi önkormányzat 1991-ben állíttatta Orr Lajos szobrászművész alkotását, a Turul-szobrot, mely a magyarság megmaradásának legősibb jelképe.

– Százegy év után elgondolkodhatunk, hogy hol tartunk. Nehéz megtalálni a helyes utat. Választhatjuk az elhallgatást, az önámítást, vagy a harag keltette bosszúvágyat. De választhatjuk a reális lehetőségeket, okosan. A magyar kormánypolitika ebbe az irányba halad, és már ért is eredményeket, melyeknek az alapmotívuma a nemzeti összetartozás erősítése, a kapcsolatok ápolása az anyaország és az elszakított országrészek magyar lakosai között. A kultúránk, a nyelvünk, mint összekötő kapocs megélése és őrzése – hangsúlyozta Kató Balázs.

A megemlékezés koszorúzással zárult.

Versekkel emlékeztek Előszálláson a Versbarát Kör szervezett családias légkörű megemlékezést. A könyvtárban kezdődött az esemény. A szervezők előzetesen kérték, mindenki hozzon magával virágot is, verset is. Így történt. Mások mellett Gyóni Géza és Sajó Sándor hazaszeretettel teli versei is elhangzottak. A könyvtárból azután a résztvevők kisétáltak a Trianon-emlékműhöz, ahol elhelyezték a virágokat.

Az alkalom elején az elmúlt időszakban elhunytak emléke előtt tisztelegtek az előszállásiak.