Szimbolikus és történelmi pillanat: búcsú a vasfüggönytől

A parlamenti emlékülést megnyitó Szili Katalin házelnök arról beszélt, hogy 1989. június 27-e mindenekelőtt szimbólum: jelképe annak a folyamatnak, amely több mint négy évtizedes megosztottság után mind erőteljesebben sodort Európa újraegyesítése és ezáltal a kétpólusú szembenállás megszüntetése felé. 
Sólyom László köztársasági elnök azt emelte ki, hogy az 1956-oshoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között a ,89-es határnyitásnál.    
Horst Köhler német államfő, megköszönve az 1989-es magyar szerepvállalást, kiemelte: Németország úgy tekintett a német újraegyesítésre, mint Európa újraegyesítésének részére, ezért természetesnek tartotta, hogy a maga eszközeivel segítse az Európai Unió keleti bővítését. A jelenlegi gazdasági válság próbára teszi a közösségi szellemet - mutatott rá, hozzátéve, hogy ezt az unió ki fogja állni.
A húsz évvel ezelőtti történések tanulságaként Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök azt emelte ki, hogy egyetlen diktatúra sem érezheti magát tartósan biztonságban, és ennek - mutatott rá - reményt kell adnia azoknak is, akik a  világ legkülönbözőbb részein még elnyomástól szenvednek.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke szintén arról szólt, hogy a népek szabadságvágya tartósan nem nyomható el. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy 1989 üzenetét még mindig nem sikerült teljesen megvalósítani.
A határnyitás idején a magyar kormányt vezető Németh Miklós arra emlékeztetett, hogy a vasfüggöny lebontásával pártállástól függetlenül szinte minden magyar egyetértett, a szögesdrót átvágása ugyanis fontos lépés volt Magyarország nemzeti függetlenségének megalapozásában. Kovács László, az EU adóügyi biztosa, aki az események idején külügyi államtitkár volt, részletesen szólt arról, hogy milyen politikai, diplomáciai egyeztetések előzték meg azt a kormánydöntést, hogy Magyarország 1989 szeptemberében kiengedett hatvanezer keletnémet menekültet. Meggyőződése - mondta - hogy a magyar kormány helyesen döntött, amikor a két német állam konfliktusában az NSZK oldalára állt, amikor az NDK állampolgárainak és az NDK vezetőinek konfliktusában az állampolgárok, a demokrácia oldalára állt.
Wolfgang Schüssel volt osztrák szövetségi kancellár azt hangoztatta, hogy bár nem mindig népszerű fellépni az európai egységért, ezt vállalni kell, a szomszédsági problémák ezt nem akadályozhatják meg. Nem szabad elfeledkezni az EU bővítéséről sem a balkáni országokkal - mutatott rá.
A Magyarországot 1956-ban elhagyó Paul Lendvai publicista úgy fogalmazott, hogy sok fejben sajnos még mindig van egy átláthatatlan vasfüggöny. Szerinte az intolerancia, a populista, idegenellenes hangulatkeltés riasztó jeleit látni Nyugaton és Keleten is, ezért olyan fontos az Európai Unióban az együttműködés. 
Az emlékülésen felolvasták Barack Obama amerikai elnök és Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter levelét, amelyben méltatták a magyar kormány 1989-es bátor döntését.
A magas rangú vendégeknek adott ebéden Bajnai Gordon miniszterelnök méltatta mindazokat, akik lehetővé tették a vasfüggöny lebontását, azt, hogy a "kis lyukból gyorsan nagy hasadás legyen".
Helene Hayman bárónő, brit felsőházi elnök az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, Magyarország mintát jelentett a régió többi állama számára, hogy miként lehet békés módon megvalósítani a demokratikus átmenetet.
Az emléknapot díszelőadás zárta az Operában. Bajnai Gordon kormányfő az ünnepségen arról beszélt, hogy a rendszerváltás folyamata befejezetlen, és az is marad, mert minden nap újra meg kell teremteni és tökéletesíteni azt, amit az ország eddig elért. 
A külföldi vendégek nevében felszólaló Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint a vasfüggöny lebontása igazi szimbólumává vált Európa újraegyesítésének, amelyben a magyarok katalizátorszerepet játszottak. A cseh politikus véleménye szerint Közép-Európa soha nem volt ennyire egységes és szabad, mint most. 
A szombati megemlékezésen Csehország és Lettország miniszterelnöki szinten képviseltette magát. Horvátországból a törvényhozás, a szábor elnöke, Romániából a szenátus alelnöke és a kulturális miniszter, Lengyelországból pedig a szejm (országgyűlés) elnöke vett részt a megemlékezésen. Az Egyesült Államok kongresszusi delegációt küldött a megemlékezésre. Az ünnepségen a Vatikán és a Szuverén Máltai Lovagrend képviselői is jelen voltak.
Az évforduló alkalmából több kiállítást is felkereshetnek az érdeklődők a fővárosban.
(MTI)

A parlamenti emlékülést megnyitó Szili Katalin házelnök arról beszélt, hogy 1989. június 27-e mindenekelőtt szimbólum: jelképe annak a folyamatnak, amely több mint négy évtizedes megosztottság után mind erőteljesebben sodort Európa újraegyesítése és ezáltal a kétpólusú szembenállás megszüntetése felé. 
Sólyom László köztársasági elnök azt emelte ki, hogy az 1956-oshoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között a ,89-es határnyitásnál.    
Horst Köhler német államfő, megköszönve az 1989-es magyar szerepvállalást, kiemelte: Németország úgy tekintett a német újraegyesítésre, mint Európa újraegyesítésének részére, ezért természetesnek tartotta, hogy a maga eszközeivel segítse az Európai Unió keleti bővítését. A jelenlegi gazdasági válság próbára teszi a közösségi szellemet - mutatott rá, hozzátéve, hogy ezt az unió ki fogja állni.
A húsz évvel ezelőtti történések tanulságaként Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök azt emelte ki, hogy egyetlen diktatúra sem érezheti magát tartósan biztonságban, és ennek - mutatott rá - reményt kell adnia azoknak is, akik a  világ legkülönbözőbb részein még elnyomástól szenvednek.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke szintén arról szólt, hogy a népek szabadságvágya tartósan nem nyomható el. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy 1989 üzenetét még mindig nem sikerült teljesen megvalósítani.
A határnyitás idején a magyar kormányt vezető Németh Miklós arra emlékeztetett, hogy a vasfüggöny lebontásával pártállástól függetlenül szinte minden magyar egyetértett, a szögesdrót átvágása ugyanis fontos lépés volt Magyarország nemzeti függetlenségének megalapozásában. Kovács László, az EU adóügyi biztosa, aki az események idején külügyi államtitkár volt, részletesen szólt arról, hogy milyen politikai, diplomáciai egyeztetések előzték meg azt a kormánydöntést, hogy Magyarország 1989 szeptemberében kiengedett hatvanezer keletnémet menekültet. Meggyőződése - mondta - hogy a magyar kormány helyesen döntött, amikor a két német állam konfliktusában az NSZK oldalára állt, amikor az NDK állampolgárainak és az NDK vezetőinek konfliktusában az állampolgárok, a demokrácia oldalára állt.
Wolfgang Schüssel volt osztrák szövetségi kancellár azt hangoztatta, hogy bár nem mindig népszerű fellépni az európai egységért, ezt vállalni kell, a szomszédsági problémák ezt nem akadályozhatják meg. Nem szabad elfeledkezni az EU bővítéséről sem a balkáni országokkal - mutatott rá.
A Magyarországot 1956-ban elhagyó Paul Lendvai publicista úgy fogalmazott, hogy sok fejben sajnos még mindig van egy átláthatatlan vasfüggöny. Szerinte az intolerancia, a populista, idegenellenes hangulatkeltés riasztó jeleit látni Nyugaton és Keleten is, ezért olyan fontos az Európai Unióban az együttműködés. 
Az emlékülésen felolvasták Barack Obama amerikai elnök és Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter levelét, amelyben méltatták a magyar kormány 1989-es bátor döntését.
A magas rangú vendégeknek adott ebéden Bajnai Gordon miniszterelnök méltatta mindazokat, akik lehetővé tették a vasfüggöny lebontását, azt, hogy a "kis lyukból gyorsan nagy hasadás legyen".
Helene Hayman bárónő, brit felsőházi elnök az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, Magyarország mintát jelentett a régió többi állama számára, hogy miként lehet békés módon megvalósítani a demokratikus átmenetet.
Az emléknapot díszelőadás zárta az Operában. Bajnai Gordon kormányfő az ünnepségen arról beszélt, hogy a rendszerváltás folyamata befejezetlen, és az is marad, mert minden nap újra meg kell teremteni és tökéletesíteni azt, amit az ország eddig elért. 
A külföldi vendégek nevében felszólaló Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint a vasfüggöny lebontása igazi szimbólumává vált Európa újraegyesítésének, amelyben a magyarok katalizátorszerepet játszottak. A cseh politikus véleménye szerint Közép-Európa soha nem volt ennyire egységes és szabad, mint most. 
A szombati megemlékezésen Csehország és Lettország miniszterelnöki szinten képviseltette magát. Horvátországból a törvényhozás, a szábor elnöke, Romániából a szenátus alelnöke és a kulturális miniszter, Lengyelországból pedig a szejm (országgyűlés) elnöke vett részt a megemlékezésen. Az Egyesült Államok kongresszusi delegációt küldött a megemlékezésre. Az ünnepségen a Vatikán és a Szuverén Máltai Lovagrend képviselői is jelen voltak.
Az évforduló alkalmából több kiállítást is felkereshetnek az érdeklődők a fővárosban.
(MTI)

A parlamenti emlékülést megnyitó Szili Katalin házelnök arról beszélt, hogy 1989. június 27-e mindenekelőtt szimbólum: jelképe annak a folyamatnak, amely több mint négy évtizedes megosztottság után mind erőteljesebben sodort Európa újraegyesítése és ezáltal a kétpólusú szembenállás megszüntetése felé. 
Sólyom László köztársasági elnök azt emelte ki, hogy az 1956-oshoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között a ,89-es határnyitásnál.    
Horst Köhler német államfő, megköszönve az 1989-es magyar szerepvállalást, kiemelte: Németország úgy tekintett a német újraegyesítésre, mint Európa újraegyesítésének részére, ezért természetesnek tartotta, hogy a maga eszközeivel segítse az Európai Unió keleti bővítését. A jelenlegi gazdasági válság próbára teszi a közösségi szellemet - mutatott rá, hozzátéve, hogy ezt az unió ki fogja állni.
A húsz évvel ezelőtti történések tanulságaként Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök azt emelte ki, hogy egyetlen diktatúra sem érezheti magát tartósan biztonságban, és ennek - mutatott rá - reményt kell adnia azoknak is, akik a  világ legkülönbözőbb részein még elnyomástól szenvednek.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke szintén arról szólt, hogy a népek szabadságvágya tartósan nem nyomható el. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy 1989 üzenetét még mindig nem sikerült teljesen megvalósítani.
A határnyitás idején a magyar kormányt vezető Németh Miklós arra emlékeztetett, hogy a vasfüggöny lebontásával pártállástól függetlenül szinte minden magyar egyetértett, a szögesdrót átvágása ugyanis fontos lépés volt Magyarország nemzeti függetlenségének megalapozásában. Kovács László, az EU adóügyi biztosa, aki az események idején külügyi államtitkár volt, részletesen szólt arról, hogy milyen politikai, diplomáciai egyeztetések előzték meg azt a kormánydöntést, hogy Magyarország 1989 szeptemberében kiengedett hatvanezer keletnémet menekültet. Meggyőződése - mondta - hogy a magyar kormány helyesen döntött, amikor a két német állam konfliktusában az NSZK oldalára állt, amikor az NDK állampolgárainak és az NDK vezetőinek konfliktusában az állampolgárok, a demokrácia oldalára állt.
Wolfgang Schüssel volt osztrák szövetségi kancellár azt hangoztatta, hogy bár nem mindig népszerű fellépni az európai egységért, ezt vállalni kell, a szomszédsági problémák ezt nem akadályozhatják meg. Nem szabad elfeledkezni az EU bővítéséről sem a balkáni országokkal - mutatott rá.
A Magyarországot 1956-ban elhagyó Paul Lendvai publicista úgy fogalmazott, hogy sok fejben sajnos még mindig van egy átláthatatlan vasfüggöny. Szerinte az intolerancia, a populista, idegenellenes hangulatkeltés riasztó jeleit látni Nyugaton és Keleten is, ezért olyan fontos az Európai Unióban az együttműködés. 
Az emlékülésen felolvasták Barack Obama amerikai elnök és Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter levelét, amelyben méltatták a magyar kormány 1989-es bátor döntését.
A magas rangú vendégeknek adott ebéden Bajnai Gordon miniszterelnök méltatta mindazokat, akik lehetővé tették a vasfüggöny lebontását, azt, hogy a "kis lyukból gyorsan nagy hasadás legyen".
Helene Hayman bárónő, brit felsőházi elnök az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, Magyarország mintát jelentett a régió többi állama számára, hogy miként lehet békés módon megvalósítani a demokratikus átmenetet.
Az emléknapot díszelőadás zárta az Operában. Bajnai Gordon kormányfő az ünnepségen arról beszélt, hogy a rendszerváltás folyamata befejezetlen, és az is marad, mert minden nap újra meg kell teremteni és tökéletesíteni azt, amit az ország eddig elért. 
A külföldi vendégek nevében felszólaló Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint a vasfüggöny lebontása igazi szimbólumává vált Európa újraegyesítésének, amelyben a magyarok katalizátorszerepet játszottak. A cseh politikus véleménye szerint Közép-Európa soha nem volt ennyire egységes és szabad, mint most. 
A szombati megemlékezésen Csehország és Lettország miniszterelnöki szinten képviseltette magát. Horvátországból a törvényhozás, a szábor elnöke, Romániából a szenátus alelnöke és a kulturális miniszter, Lengyelországból pedig a szejm (országgyűlés) elnöke vett részt a megemlékezésen. Az Egyesült Államok kongresszusi delegációt küldött a megemlékezésre. Az ünnepségen a Vatikán és a Szuverén Máltai Lovagrend képviselői is jelen voltak.
Az évforduló alkalmából több kiállítást is felkereshetnek az érdeklődők a fővárosban.
(MTI)