Nagyszombaton Jézus halálára emlékeznek

 A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.
A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza. A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága összegzésében utal arra: a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást, ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is.
A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.
 A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a harangok, a csengők, és megszólal az orgona is. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének. 
 A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra.a
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen ahhoz kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli mise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág számára is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
 Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Húsvéti körmeneteket tart ma a katolikus egyház országszerte

A keresztények legnagyobb ünnepe, húsvét alkalmából ma országszerte körmenetek indulnak a katolikus templomokból, hagyományosan ezzel emlékeznek meg Jézus Krisztus feltámadásáról. Ma, nagyszombat napján, húsvét vigíliáján 18 órakor kezdődik a szertartás a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével, ezután megtartják a hagyományos körmenetet.
Ugyancsak ma az esztergomi bazilikában húsvét vigíliájának szertartását Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek vezeti.
 A keresztény hagyomány szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust, aki harmadnapra, azaz vasárnap támadt fel. Vasárnap, a feltámadás napján, valamint hétfőn országszerte szentmisével, istentisztelettel ünnepelnek.
Erdő Péter húsvétvasárnap ünnepi szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap a debreceni Nagytemplomban tart istentiszteletet.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap a Deák téri evangélikus templomban tart istentiszteletet, húsvéthétfőn pedig Sárszentlőrincen hirdet igét.