Sajtófesztivál 2011: ünnepelnek a lapkiadók

Az olvasók ezúttal nemcsak a lapkiadás végső termékeivel találkozhatnak – az országos és megyei napilapoktól a különféle magazinokon, gyerekkiadványokon át a szaklapokig, folyóiratokig –, de azokkal is, akik létrehozzák azokat: kiadóvezetőkkel, főszerkesztőkkel, újságírókkal.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete küldetésének tekinti az olvasási kultúra terjesztését: ennek szellemében hívta életre 2007-ben a Sajtófesztivált, amely az olvasás népszerűsítése mellett a nyomtatott sajtó szerepének és létjogosultságának demonstrálása is. A nagyszabású sajtóseregszemlén évről-évre bemutatkoznak új kiadók és új termékek is. 

A Vörösmarty téren  a nagyszínpadon is számos programmal várják az érdeklődőket. Délután 16:15-kor a "Te vagy az én emberem” pályázat eredményhirdetésére is sor kerül. A Magyar Lapkiadók Egyesülete hirdetette meg a pályázatot  azoknak a 6–14 éves diákoknak, akik kedvet éreztek kielégíteni kíváncsiságukat egy felnőtt iránt úgy, hogy újságban megjelentethető interjút is készítenek vele.

Az első fordulóban a zsűri kiválasztotta a pályázatok közül azt a hármat, amelyet a legérdekesebb tervnek ítélt. A második fordulóban a bizalmat kapott három kisdiák megírta a maga interjúját. Május 14-én a budapesti Sajtófesztivál Vörösmarty téri rendezvényének délelőtti közönsége és az internetes szavazók(www.olvasasraneveles.hu) dönthetik el, ki a végső győztes. 

Lapozzon a részletes programokért és a "Te vagy az én emberem" pályázat három pályamunkájáért!

OLDALTÖRÉS: Programok

Programok a nagyszínpadon

Programok a nagyszínpadon

Programok a nagyszínpadon

10.00–11.00 Alma Zenekar A zenekar műsorában a nagy sikerű saját dalok mellett 14 éve töretlen sikerrel adja elő a klasszikus és kortárs költők legszebb verseit megzenésítve. Műsoruk során nevetve tanítják a gyerekeket, miközben felhőtlen és tartalmas szórakozást nyújtanak az egész családnak.

11.00–12.00 Bohócműsor

12.00–13.30 Zene CD-ről

13.40–13.55 Kassai Zsolt (Non Stop) beatbox bemutató

14.00–14.15 Nyitóbeszéd

14.20–14.45 Zumba bemutató – Zumba Laachi és Zumba Chikas A zumba a pörgős latin ritmusokhoz könnyen követhető egyszerű lépéseket kapcsol, amely által semmi máshoz nem hasonlítható, egyedülálló fitneszprogram jön létre. A zumba mozdulataiban az összes latin ritmus felsorakozik, így megtanulhatók a salsa, merengue, cumbia, quebradita, reaggeton, calypso, bachata samba, axé, latin funk, flamenco és más táncok alaplépései is.

15.00–16.00 Balkan Fanatik fellépés A 2002-ben alakult együttes tagjai több évtizedes zenei múlttal a hátuk mögött, műfaji és stílusbeli határokat átlépve Balkan Fanatik néven egyesítették zenei elképzeléseiket. 2004-ben megkapták a Kulturális Minisztérium Bezerédj-díját, zenéjük szerepelt a MIX és a Nyócker című filmben, a 2011-es Magyarország Imázsfilmhez pedig a Repülj madár című népdalfeldolgozásuk adja az aláfestő zenét.

16.15-től „Te vagy az én emberem” pályázat eredményhirdetése

17.00–18.00 The Moog koncert
Amikor a Moog 2004-ben megalakult, a tagok valószínűleg nem sejtették, hogy néhány év leforgása alatt olyan eredményeket érnek majd el, ami igen kevés más magyar zenekarnak adatott meg. Álmodni sem mertek volna amerikai kiadóról, turnékról és menő stúdiókról, ám 2007–2008 során ez mind-mind valóra vált a budapesti zenekar számára.

OLDALTÖRÉS: Magyar Botond - Tanösvényen Kóborló Farkassal

Tanösvényen Kóborló Farkassal

Hetvenöt évesen cserére szorul néhány alkatrészem, mondja dr. Juhász Árpád geológus, akit műtét utáni lábadozása közben faggathattam mint az egykori Kóborló Farkast az indiánságáról, a hogylétéről és a természet mai állapotairól.

- Tanár úr, különleges hivatást választott. Hol és hogy terem a geológus?

- Gyermekkoromban a cserkészet volt nagy divat. A mi csapatunkat, a legkisebbeket – hat-tízévesek lehettünk – Farkaskölyköknek nevezték. Budán laktunk, a budai erdők közelében, ahol minden héten egyszer-kétszer kimentünk kirándulni a hegyek közé. Mindent fontosat megtanultunk a természetről, ismertük a fákat, a tavaszi virágokat, a kőzetek nevét. Meg tudtuk különböztetni a mészkövet, a dolomitot De tudtuk már, melyik a Sarkcsillag, melyik a Göncölszekér. 10 évesen bekerültem az Érseki Katolikus Gimnáziumba, ami később Rákóczi Ferenc Gimnázium lett. Nagyon jó tanáraim voltak, például Honti Jenő, aki a biológiát tanította. Sokat forgattuk „Nyitott szemmel a természetben” című könyvét. Megfogadtuk az ajánlását, hogy kézi nagyító nélkül nem is érdemes útra kelni. Vagyis ne csak a nagy, összefüggő hegyvonulatokat lássuk, hanem az apró dolgokat is. Mert nemcsak elefántok, hanem apró hangyák is az élővilág részei. A világot a legnagyobbtól a legkisebbig ívelő egységben kell tekinteni. Kutatóként mindig ezt tartottam szem előtt. Volt idő, hogy a csillagászat és geológia között vívódtam, de végül az utóbbi ragadott magával.

- A Tanár úr komoly tudománnyal foglalkozó komoly ember. De fogadjunk, huncut gyerek volt!

- Nem, nem voltam huncut. Nagyon szegények voltunk, nehéz fizikai munkát kellett végeznem már egészen kiskoromtól. Favágással, -hordással, bútor- és kasszaszállítással kerestem pénzt. A jelenlegi fizikai állapotom részben ennek „köszönhető”. Szórakozásként az én gyermek- és fiatalkoromat a cserkészkedés töltötte ki.

- Magam is jártam cserkésztáborban.

- Én úgy látom, ma nagyobb a hangsúly a formai dolgokon. A mi időnkben természetjárást jelentett, csillagok megfigyelését, szabadban alvást, tábortüzeket, éjjeli őrségállást. Olyan csendben mentünk az erdőben, hogy minket ne halljanak, de mi mindent érzékeljünk. Ezt később átörökítettük az indiánkodásba is. Az én nevem Kóborló Farkas volt, és maradt is abban a körben, amelynek tagjaiként a mai napig barátok vagyunk. Mi a természetre voltunk kíváncsiak, titokzatosság kísérte ezeket az utakat, kevesen és halkan jártunk a természetben. A hamarosan szárba szökkent úttörőmozgalom viszont nem nézte ezt jó szemmel. Kószáló Éji Sas barátomat el is vitte az ÁVO, a recski kényszermunkatábort is megjárta. A társaim egy része már nem él itthon, de mindannyiunknak életre meghatározó élmény volt az indiánság.

- És milyen volt az egyetemi évek hangulata?

- Nagyon zárt világban éltünk az akkori szocializmusban, nem is remélhettük, hogy eljutunk azokra a tájakra, amelyekről tanultunk. 24 évesen jutottam ki először külföldre, majd egy kis motorral szinte minden hétvégén indultam a Tátrába, a Fátrába, köveket, hegyeket, barlangokat nézni. Ez az időszak visszaidézte a cserkészéveket.

- Egyedül kóborolt?

- Igen is meg nem is. Vittem magammal a fejemben például Darwint, akinek útinaplóját 16 évesen már olvastam. Ámulattal töltött el, mennyire aprólékos megfigyelő volt. A Galápagos-szigeteken tudtam, hogy mit kellene látnom, mert Darwin leírta, de én mégsem láttam. Az ő figyelme mindenre kiterjedt, a madaraktól az iguánákon át a teknősök páncélformájának változásáig. Minden módosulásnak kereste az okát.

- Bizonyára hasznát vette ezeknek a tapasztalatoknak később, amikor írni kezdett.

- Az Évmilliók emlékei című könyvem, amely Magyarország föld- és az élővilág története például hét évnyi munka eredménye. Munka közben egyetemi jegyzeteimet is elővettem, hiszen annak idején Magyarországot alaposan bejártuk.

- Tanár úrnak melyik volt a kedvenc kutatási területe?

- Ez többször is változott. Az egyetem után a Természettudományi Múzeumba, a kőzettárba kerültem. Miután 1956-ban találat érte az épületet, 5 évig gyakorlatilag azzal foglalkoztunk, hogy az ásványokat szedtük elő a romok alól. Közben kis motorommal jártam a hegyeket, kőzeteket gyűjtöttem. 16 szekrényt töltöttem meg a múzeumban. Később a kőolajkutatással foglalkoztam tizenhárom évig.

- Valós veszély, hogy belátható időn belül elfogynak a kőolaj-készletek?

- Ez egészen biztos. Egyre több helyen, egyre nagyobb mélységekből hatalmas költségekkel hozzák felszínre. Helyettesíteni csak nagyon szelíd mértékben lehet. Nincs mese, a kétéltű autókat kell fejleszteni. Az elektromos autóknak egyre nagyobb teret kell kapniuk. A jövő évtizedek legnagyobb problémája, kulcskérdése az energia lesz.

- A közelmúlt megrázó eseménye volt a Japánt sújtó földrengés és cunami. Meg lehetett volna a pusztítást megelőzni, nem jelzett a szeizmográf?

- A geofizikai tudomány jelenlegi állása szerint nincs olyan lehetőség, ami vagy amivel előre lehetne jelezni a földrengést vagy annak nagyságát. Japán esetében azt lehet tudni, hogy földrengés-veszélyeztetett hely, és számítani kell arra, hogy rendszeresen mozog a föld. A japánoknak ez nem újdonság, már az 1920-as évektől erre figyelmemmel készültek az épületek, filmeztem is ott egy építkezés folyamatát. Ekkora mozgásra azonban még nem volt példa, de az igazi károkat és az emberáldozatok jelentős részét most is inkább a szökőár okozta. Az ember egyre fejlettebb technikákat alkalmaz, de soha nem tudja teljesen védetté tenni magát, mert mindig van és lesz olyan természeti erő, ami erősebb.

- Tanár úr súlyos műtéten esett át. Mi lesz a kóborlással a jövőben?

- Az életemet át kell értékelnem. Nem hiszem, hogy mostantól sziklát mászok vagy gleccsereken túrázom. A magyar hegyekben azonban még fogok barangolni. Különben pedig sok a dolgom: írással, a filmjeim befejezésével szeretnék foglalkozni.

 Magyar Botond

OLDALTÖRÉS: Vincze Gyöngyi - Te vagy az én emberem: a lovakkal suttogó

Te vagy az én emberem: a lovakkal suttogó

A kívánságom több hónapos, olvastam a magyar Suttogólányról. Az ötletet a lapkiadók pályázata adta, a lehetőséget pedig a zsűri: meglátogathattam Pataky Katát, aki számomra csodaszámba megy. Ő tud a lovak nyelvén, én viszont még csak lovas vagyok. 

- Honnan jött az ötlet, hogy suttogó legyél?

- Saját magamtól jött. A férjem pedig bátorított. Megpróbáltam, sikerült.

- Mindig is a lovak körül képzelted el az életed?

- Mindent egybevéve: igen. Már kicsi koromban lovagoltam, úgy, mint te, és nagyon szerettem. Egyébként vendéglátó főiskolára jártam, de nem tartottam elég izgalmasnak azt a szakmát, ezért végül a lovakra fordítottam a figyelmemet. Különösen, hogy tizennyolc évesen saját paripám lett: Kedves.

- Na, jó, de hogyan lett a lovasból „a” Pataky Kata?

- Az interneten olvastam Monty Roberts, a mester honlapját. Elkezdtem arról álmodozni, hogy milyen jó is lenne úgy érteni a lovakhoz, mint ő. Testbeszéddel elnyerni a ló bizalmát, együttműködését. Olyan kommunikációt gyakorolni, amit a ló eredendően ért - a ménesben, a vezérkancával való kapcsolatban megtanult. A Monty-módszer lényege a Csatlakozás, amely során a lovat először meg kell kérni, hogy távolodjon el tőlünk, hogy később megkérhessük arra, hogy térjen vissza hozzánk. Nagyon akartam ezt a tudást, de egyedül nem sikerült volna. A családom és a férjem biztatására vágtam bele.

- Nem veszélyes ez a szakma? Főként egy nőnek.

- Veszélyesnek veszélyes, de egy férfi sem erősebb egy lóval való összehasonlításban. De odafigyelek, nem kapkodok, a balesetek így elkerülhetők.

- Volt már lovas baleseted?

- Komoly baj szerencsére még nem ért, de én is estem már. Egyszer például úgy, hogy a bal kezem középső ujja meg is sérült.

- Lovagolsz továbbra is?

- Persze. Délelőttönként lovagolok is. Western stílusban. 4-5 lóval foglalkozom.

- Szerinted van-e olyan ember, aki nem tudja megtanulni a suttogást?

- Az önző, egoista, nem nyitott ember nem fog érteni hozzá.

- Hogyan derül ez ki?

- Ha valaki a lóval nem türelmes, és csak saját magával törődik, akkor a ló sem veszi őt figyelembe, és nem törődik vele. Így nem jut semmire.

- A lovakat szelídíted vagy az embereket?

- Mikor melyiket. Vannak foglalkozások, amelyeken a gazdákat tanítom, hogy tudjanak bánni az állataikkal.

- Hogyan történik a megszelídítés szavak nélkül?

- Úgy, csakis szavak nélkül beszélünk velük. Ha mondok is egy-két szót, például: „Szép volt!”, akkor ezek nem a lónak, hanem magamnak szólnak. Te mint lovas pontosan tudod, hogy nincs szemkontaktus sem, mert az a lovaknál azt jelenti, hogy el akarod űzni őt. 

- Volt azért olyan eset, hogy nem engedelmeskedett egy ló?

- Még nem volt olyan ló. Az Equus-t, a lovak nyelvét, azaz a különleges testbeszédet minden ló érti.

- Mit tanácsolsz, milyen lovat vegyen egy kezdő lótartó? Melyik fajta ló a legjobban idomítható?

- Nem a ló fajtájától függ. Ha valaki lovat vásárol, akkor vigyen magával egy tapasztalt lovast, lótartót. De először próbálja ki, milyen egy lovat gondozni, és döntsön, hogy hajlandó-e elegendő időt fordítani rá. Fontos, hogy csak olyan lovat vegyen meg, akivel jól érzi magát, akivel összhangba kerülhet. 

- Körülbelül mennyi lóval dolgoztál eddig?

- Tavaly kezdtem a munkát, de már jóval száz fölött van a lovak száma, sőt inkább kétszáz az.

- Ha valaki fél a lovaktól, neki mit tanácsolsz?

- Mindenképpen olvassák el Monty könyvét, amelyben a módszerről ír. Jöjjenek el a tanfolyamjaimra, és ismerjék meg jobban a lovakat.

- Olvastam a nyári táborodról.

- Gyermekeket foglalkoztatunk a táborban. Megismerik a lovakat, azok természetes viselkedését, és megtanulnak biztonságban dolgozni velük valamint a napi teendőket.


Vincze Gyöngyi

OLDALTÖRÉS: Kincses Barnabás - A 105 forintos csínytevés

A 105 forintos csínytevés

Végre előttem állt a maga óriás valójában Földes (Hobo) László, akit eddig csak képről, lemezről, színpadról és anyám lelkes meséiből ismerhettem. Vendégül látott a maga házában, a dolgozószobájában. Az ajtón hatalmas Rolling Stones jel. Én ilyen klassz „Stones-nyelvet” még életemben nem láttam!!!

- Milyen srác lehettél, ha ma, hatvanan túl is majdnem olyan a szobád, mint az enyém?

- Nem éppen a legjobb. Sok volt a csínytevés. Én legalábbis annak tekintettem. Ott volt például az a hatalmas költséget felemésztő kályharenoválási. A suliban eltömítettük a cserépkályha kéménylyukát egy kis muskátlis cseréppel, mert utáltuk a kémiaórát. A kérdés csak az volt, hogy mikor robban fel a kályha, óra alatt, óra után vagy másnap reggel. Tizenöt percig bírta. Ripityára tört, miután befűtöttek. Természetesen lebuktunk. Vittem haza a beírást, a szöveg 105 forint megfizetéséről szólt, ami nagyon nagy pénz volt akkoriban. A magyarázatom pedig világos: mindenki fizet ennyit, mert fűtés kell az iskolának. A mama osztott, szorzott: vajon hány kályhát akarnak beüzemelni a suliban. 

- Húúú, azok a beírások

- Én vezettem be a kettős ellenőrző rendszert is, ha nem tudnád. A lényege, hogy annyi beírás került az első ellenőrzőbe, hogy szükség volt egy másodikra is.

- Szerintem nem nagy sikerrel fogadnának az én szüleim sem egy ilyen ok miatt használatos második ellenőrző füzetet!

- Nálunk még versért is adtak beírást. Harmadikos koromban igazgatói figyelmeztetés járt a kórusban előadott szaracén-versért, amelynek legfeljebb az elejét teszem most közzé, ráadásul konzervatív tagolásban: Mi a szaracénok serege vagyunk

- Akkor te is vidám fickó vagy. Én is szeretek nevetni.

- Van olyan humor, ami szórakoztat

- Akkor a mai filmvígjátékokat is szereted

- Válogatok. Ami csak a helyzetkomikumra épül, és egyszerűen csak hülye, az nem érdekel.

- Na, de a Luis de Funes filmek...

- Horgász a pácban, az igen.

- Mit gondolsz a mostani Harry Potter filmekről?

- Nagyon jó filmek, világszínvonalúak a maguk nemében.

- Én is szeretem. A dolgozószobád falán régi képek, régi arcok szerepelnek.

- Igen. A Rolling Stones, Jim Morrison, Faludy György, Bob Dylan és a legrégibb arc: Shakespeare-é.

- És ki a legviccesebb?

- A legviccesebb, bár ő nincs a falon, csak a polcon, Hasek Svejkje, akinek a gondolkodásától fekvőbetegre fogod magadat röhögni. A sárga alapon, fekete színnel húzott nagyorrú katona ábrázata örök életre elkísér jó barátként, ha elolvasod.

Kincses Barnabás