Az oknyomozó újságírás határai - Etikus volt-e a németországi sajtó, amikor megbuktatta a szövetségi elnököt (1. rész)

Újságírás és etikai normák címmel nemzetközi sajtókonferenciát rendezett nemrég a Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma. A hazai, illetve a nyugat-európai média pozícióit, társadalmi elfogadottságát és etikai elveit érintő témákról négyrészes sorozatot közlünk lapunkban.

MTI

A németországi sajtó önszabályozó testületét képviselő Protze szerint a médiumok helyesen tették, hogy megvizsgálták, vajon mindenki egyenlő-e a törvény előtt, s hogy a jelentős jövedelmű közszereplőknek miért van szükségük gyanús bevételekre. Úgy vélte, a sajtó pontosan tudósított, a magánszféra és a közérdek határait megfelelően kezelte, kirívó hibát egyetlen lap sem vétett.

Franziska Augstein a politikai következményre hívta fel a figyelmet: miután a német lapok egymásra licitálva támadták, s végül megbuktatták Wulffot, vélelmezhető utódjának, Joachim Gaucknak a múltját már nem bolygatják, afféle illendőségből . Szerinte a Wulffot legvehemensebben támadó Bild bulvárlap nem csupán tudósít a nép hangulatáról, hanem hiszterizálja is azt. Protze erre úgy reagált: az intelligens vélemény szabadságát éppúgy védeni kell, mint a kevésbé intelligensét.

Pallagi Ferenc a hazai bulvárpiaccal kapcsolatban kifejtette: akárcsak a német, a magyar tabloid sajtó is a pénzkeresést tartja elsődleges feladatának, de nálunk politikai botránnyal nem lehet lapot eladni - ezért foglalkoznak inkább jópofa celebügyekkel .

- Magyarországon elképzelhetetlen az, hogy minden médium azonos véleményt képviseljen egy hasonló ügyben. Az ilyen eseteket a politikai oldalaknak megfelelően kezeli a sajtó, az egységes értékrend hiányzik - adott han- got tapasztalatainak.

Kósa András a hvg.hu-ban feltárt Schmitt-üggyel vont párhuzamot; mint mondta, a jobboldali sajtóban megjelent már olyan állítás is, hogy jo- got sértettek, amikor publi- kálták a plágiumgyanús esetet. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy gazdasági nyomás is nehezedik a hazai sajtóra, például az állami hirdetők részéről - egyebek közt ez okozza a médiumok megosztottságát.

A vita végén e megosztottságról személyes élményt is szereztek a jelenlévők: a Budapester Zeitung fiatal újságírója felvetette, hogy a német sajtó hamis állításokat közölt az Orbán-kormányról. A hallgatóságban volt olyan hozzászóló, aki éppen őt és lapját vádolta kormánypárti elfogultsággal, más reagáló szerint pedig megbocsáthatatlan hibát vét, aki általánosítva minősíti az egész sajtót. Ez utóbbi kérdésben végül elmaradt a konszenzus...


Sorozatunk témakörei:
1. Az oknyomozó újságírás határai

2. Átugorjuk-e a digitális szakadékot?
3. Zászlóshajóból vontató lett a média
4. Jólinformáltság, kritika és alaposság



Főszerkesztők fóruma

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!