Az évtized végére elkészülnek a rák- és a szívbetegség elleni oltások

A szakértők szerint életek milliói menthetők meg egy sor új oltóanyag-készlettel, amelyek számos betegség, köztük a rák kezelésére szolgálnak. Az egyik vezető gyógyszergyártó, a Covid-19 világjárvány alatt a laikusok számára is ismertté vált Moderna cég közölte: 2030-ra elkészülnek a rák-, a szív- és érrendszeri és az autoimmun betegségek, valamint más betegségek elleni gyógyszereik.

A kutatók szerint a nagy gyártóknak 12-18 hónap alatt sikerült rendesen 15 évnyi tudományos haladást letudniuk – a Covid- ellenanyagok fejlesztésének köszönhetően.

Dr. Paul Burton, a Moderna gyógyszergyár főorvosa egyenesen azt mondta a The Guardian-nek, hogy

Olyan rák elleni vakcinákat fejlesztenek, amelyek egészen különböző daganattípusokat közvetlenül, az adott rákbetegségre céloznak meg.

Burton szerint „ez a vakcina nagyon hatékony lesz, és sok százezer, ha nem millió életet ment meg. Képesek leszünk személyre szabott rákvakcinákat kínálni több különböző daganattípus ellen az embereknek szerte a világon.”

Arról is beszélt, hogy több légúti fertőzést is meg lehet majd gyógyítani egyetlen injekcióval – ami lehetővé teszi a veszélyeztetett emberek védelmét a Covid, az influenza és a számos légúti  fertőzésért felelős RSV (respiratory syncytial virus, azaz légúti óriássejtes vírus) ellen.

Az mRNS-terápia elérhető lesz olyan ritka betegségek esetében, amelyekre jelenleg nincs gyógyszer. Mint ismert, a Covid alatt megismert mRNS-en alapuló terápiák úgy működnek, hogy megtanítják a sejteket, miként készítsenek olyan fehérjét, amely beindítja a szervezet saját, betegség elleni immunválaszát.

Burton: „Úgy gondolom, hogy 10 év múlva közeledünk egy olyan világhoz, amelyben azonosítani lehet majd egy-egy betegség genetikai okát, és azok egy »viszonylag egyszerű« mRNS-alapú technológiával »kijavíthatóvá« válnak."

A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha nem tartják továbbra is magas szinten a kutatási beruházásokat, az elmúlt három évben „nagyságrendeket” ugrott fejlődés kárba veszhet.

Egy mRNS-alapú rákvakcina mondhatni figyelmezteti az immunrendszerünket a rákra, amely már növekszik a szervezetünkben, s képes azt megtámadni és elpusztítani anélkül, hogy az egészséges sejteket pusztítaná.

Képes lesz azonosítani a rákos sejtek felszínén lévő fehérje-fragmenseket, amelyek nincsenek jelen az egészséges sejtekben – és amelyek nagy valószínűséggel immunválaszt váltanak ki.

Először is, az orvosok biopsziát vesznek a páciens daganatából, majd elküldik egy laboratóriumba, ahol a genetikai állományát szekvenálják, hogy azonosítsák azokat a mutációkat, amelyek nincsenek jelen az egészséges sejtekben.

Itt (is) belép a mesterséges intelligencia. Egy gépi tanulási algoritmus azonosítja, hogy a mutációk közül melyek felelősek a rák növekedéséért. A legígéretesebb antigének mRNS-eit legyártják és egy személyre szabott vakcinába „csomagolják”.

Burton szerint

„Mindenféle betegségre alkalmazható: rákra, szív- és érrendszeri betegségekre, autoimmun betegségekre, és így tovább. Az ezeken a területeken folytatott tanulmányaink mindegyike rendkívül ígéretesnek bizonyult.”

Januárban a Moderna bejelentette az imént említett RSV elleni kísérleti mRNS-vakcina kísérletének eredményeit, amelyek azt sugallják, hogy 83,7%-ban hatékony legalább két tünet, például köhögés és láz megelőzésében 60 éves és idősebb felnőtteknél. Adataik alapján az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) kiadta rá a vakcina áttörést jelentő terápia elnevezést.

Februárban az FDA ugyanezt a minősítést adta a Moderna személyre szabott rákvakcinájának, a bőrrák melanómában szenvedő betegeknél kapott eredményeik alapján.

Burton szerint nagyságrendileg felgyorsult ennek a technológiának a fejlődése a járvány alatt, ami lehetővé tette számukra a gyártás bővítését is. Így már képesek nagy mennyiségű oltóanyagot rendkívül gyorsan gyártani.

A Pfizer közben a BioNTech-el együttműködve megkezdte egy mRNS-alapú influenza elleni vakcina késői klinikai vizsgálatát, ami más fertőző betegségekre, köztük az övsömörre is irányul. A Pfizer szóvivője a következőket mondta:

„A Covid-19 vakcina fejlesztési folyamatának tanulságai megalapozták az mRNS-kutatással és -fejlesztéssel kapcsolatos általános tudásunkat. Egy év alatt egy évtizednyi tudományos ismeretre tettünk szert.”

Más vakcinatechnológiák gyártója, köztük az amerikai Novavax biotechnológiai cég is profitált a világjárványból. Oltásuk segíti az immunrendszert, hogy felismerje, ha vírussal találkozik, s erősebb választ adjon.

Dr. Filip Dubovsky, a Novavax kutatási és fejlesztési részlegének elnöke a következőket mondta: „Felgyorsult a fejlesztés nemcsak a hagyományos vakcinatechnológiák terén, hanem az újszerűek terén is, amelyeket korábban nem engedélyeztek. Természetesen az mRNS ebbe a kategóriába tartozik, akárcsak a mi vakcinánk.”

Dr. Richard Hackett, a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) vezérigazgatója azt állítja, hogy a világjárvány kedvező „mellékhatásaként” felgyorsultak a fejlesztések – a 10-15 évet igénylő kutatások egy-másfél évre rövidültek.

Andrew Pollard professzor, az Oxford Vaccine Group igazgatója és az Egyesült Királyság Vakcinációs és Immunizációs Vegyes Bizottságának (JCVI) elnöke úgy látja, az európai konfliktusok fenyegetése miatt fennáll a veszély, hogy a vakcinákra való összpontosítás gyengülhet. Pollard szerint