A modern ember nem csak egyszer vándorolt

A legnépszerűbb elmélet szerint a modern ember Afrikában alakult ki, innen vándorolt Ázsiába, majd onnan többfelé, egészen Ausztráliáig egyetlen hullámban mintegy 60 ezer évvel ezelőtt – írták a Max Planck történeti kutatóintézet és a Hawaii Egyetem tudósai a Science című tudományos folyóiratban.

A DNS-elemzés technológiájának és a maradványok azonosítási technikáinak fejlődése, valamint a több tudományágat felölelő, vagyis interdiszciplináris kutatási módszerek megjelenése azonban a kivándorlás új kronológiáját vázolja fel.

A friss felfedezések szerint a Homo sapiens többször is elindult Afrikából a 60 ezer évvel ezelőtti hullám előtt, és útja közben Eurázsia sok helyén az emberelődök egyes csoportjainak tagjaival, többek között a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberekkel is utódokat nemzett.

A kutatók ez elmúlt évtizedben tett felfedezések eredményeit vetették össze, hogy finomítsanak az ember elterjedésének vázlatán.

Noha eddig úgy gondolták, az egyetlen kirajzás 60 ezer éve ment végbe, Dél- és Közép-Kínában 70-120 ezer éves Homo sapiens-maradványokat is találtak, más kutatók Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában fedeztek fel 60 ezer évesnél idősebb modern emberi kövületeket.

Azt azonban minden közelmúltbeli tanulmány megerősíti, hogy minden mai, nem afrikai emberi populáció egyetlen ősi afrikai csoportból ágazott szerte mintegy 60 ezer éve.

Ez arra utal, hogy több kisebb közösség vándorolhatott ki a kontinensről 120-60 ezer éve, ezeket követte egy nagy hullám 60 ezer éve.

„A korai kirajzások valószínűleg kis kalandozó csoportok voltak, közülük legalább néhány hagyott valamennyi genetikai nyomot a mai emberi populációkban” – magyarázta Michael Petraglia, a Max Planck Kutatóintézet tudósa, a tanulmány egyik szerzője.

A közelmúlt genetikai kutatásai válaszoltak arra a kérdésre is, hogy nemzett-e utódokat a modern ember más ősi emberelődfajokkal közösen.

Megállapították, hogy nemcsak a neandervölgyiekkel, hanem a nemrég felfedezett „rokonnal”, a gyenyiszovai emberrel is, sőt egy eddig azonosítatlan premodern emberfajjal is voltak közös leszármazottai.

Egy minapi kutatás becslései szerint minden ma élő nem afrikai ember 1-4 százalékban neandervölgyi örökséget hordoz, egy másik becslés szerint a melanéziaiaknak átlagosan 5 százalékos a gyenyiszovai genetikai öröksége.

Mindezek alapján világos, hogy a modern ember, a neandervölgyi ősök és a gyenyiszovaiak, valamint talán egy másik emberelőd Ázsiában egyszerre lehetett jelen több helyen, több időszakban, és minden bizonnyal közös utódokat nemzettek.

Ugyan az ember óvilágbeli vándorlásairól alkotott kép egyre komplexebb, további kérdésekre adhat választ, ha Ázsia olyan részein is elindulnak a kutatások, ahol eddig nem folytak.

A szakemberek fontosnak tartják, hogy azokat a leleteket is újra megvizsgálják, amelyeket még az új technológiák kifejlesztése előtt tártak fel.

Borítókép: Shutterstock / Nicolas Primola