2019.06.02. 22:14
Hozzáférhetővé tették a Molotov-Ribbentrop-paktum eredeti példányát
A szerződés szövege eddig is ismert volt, de csak a paktum német verziója volt hozzáférhető.
2eme guerre mondiale : Joachim Von Ribbentrop (1893-1946), ministre des affaires etrangeres du IIIe Reich, Joseph Staline (1878-1943) et Viatcheslav Molotov (1890-1946) (assis) lors de la signature du pacte Molotov-Ribbentrop de non-agression, egalement appele pacte germano-sovietique entre Union sovietique et Allemagne. Moscou, 23/08/1939. ©Farabola/Leemage
Forrás: AFP
Fotó: leemage
Nyilvánosan hozzáférhetővé tette a Molotov-Ribbentrop-paktumnak és titkos záradékának eredeti szovjet változatát teljes egészében a Történelmi Emlékezet nevű orosz alapítvány – írja a Híradó.
A Szovjetunió és a náci Németország 1939-ben kötötte meg a Molotov-Ribbentrop-paktum néven elhíresült meg nem támadási szerződést. A külügyminiszterek, Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop által aláírt szerződéshez csatolt titkos záradék rendelkezik a két ország érdekszférájának felosztásáról Európa keleti térségeiben, a Baltikumtól a Fekete-tengerig.
A szerződés szövege eddig is ismert volt, de csak a paktum német verziója volt hozzáférhető. Az 1939. augusztus 23-án keltezett szerződést és az öt nappal később hozzátoldott záradékot az orosz külügyminisztérium történeti és dokumentumosztálya bocsátotta az alapítvány rendelkezésére, amely a hét végén honlapján tette közzé a beszkennelt dokumentumokat.
A tíz évre megkötött, a lejárta után öt évvel automatikusan meghosszabbodó megállapodásban Moszkva és Berlin arra vállalt kötelezettséget, hogy nem támad egymásra, arra az esetre pedig, ha a másik háborúba keveredik egy harmadik féllel, nem lép olyan szövetségbe, amely a másik ellen irányul.
Az 1939. augusztus 28-án datált kiegészítő titkos záradék értelmében a Baltikum területi-politikai átrendeződése esetén a szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotta volna, Lengyelország területén – amelynek sorsáról Németország és a Szovjetunió a későbbiekben szándékozott megállapodni – a felek érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolta el.
Moszkva Besszarábiát illetően az érdekeltségének, Berlin pedig az érdektelenségének adott hangot.
A meg nem támadási szerződést az aláírást egy héttel követően ratifikálta a szovjet Legfelsőbb Tanács, de a képviselők előtt a titkos záradék tartalmát nem fedték fel. Egy nappal a moszkvai törvényhozási jóváhagyást követően, 1939. szeptember 1-én Németország lerohanta Lengyelországot, kirobbantva a második világháborút.
A Vörös Hadsereg szeptember 17-én lépte át a lengyel határt.
