2019.08.29. 18:11
Megtalálták az egyik legépebben fennmaradt ősemberkoponyát
Egy 3,8 millió évvel ezelőtt élt emberelőd csaknem teljes koponyáját tárták fel a kutatók Etiópiában.
Ethiopian paleoanthropologist of the Cleveland Museum of Natural History, Yohannes Haile-Selassie (R) and Stephanie Melillo of the Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology in Germany address a press conference in Addis Ababa on August 28, 2019 during the presentation of a 3.8 million-year-old skull of an early human, known as 'MRD' and belonging to the species Australopithecus anamensis, displayed in the background (L) alongside a partial facial reconstruction. - A "remarkably complete" 3.8-million-year-old skull of an early human has been unearthed in Ethiopia, scientists announced on August 28, 2019, a discovery that has the potential to alter our understanding of human evolution. The skull, known as "MRD", was discovered not far from the younger Lucy -- the ancient ancestor of modern humans -- and shows that the two species may have co-existed for about 100,000 years. (Photo by MICHAEL TEWELDE / AFP)
Forrás: AFP
Fotó: Michael Tewelde
A szakemberek által MRD-nek elnevezett fosszília az Australopithecus anamensis fajhoz tartozik, amely nagyjából 4,2 millió évvel ezelőtt jelent meg.
Erről a fajról úgy vélik a kutatók, hogy közvetlen őse az Australopithecus afarensisnek, az emberelődök egyik leghosszabb ideig létező és legjobban ismert fajának, amelynek leghíresebb képviselője a Lucy névre keresztelt felnőtt nőstény egyed. A 3,2 millió évvel ezelőtt élő Lucy részleges csontvázát 1974-ben tárták fel nagyjából 56 kilométerre az etiópiai Afar régió azon területétől, ahol az MRD koponyát találták 2016-ban.
„Ilyen felfedezés egyszer történik az ember életében”
- mondta Yohannes Haile-Selassie, a Clevelandi Természettudományi Múzeum paleoantropológusa, aki a Nature című tudományos lapban közölt tanulmány egyik vezető szerzője. A szakember elmondta, hogy a 3 millió évnél korábbi emberelőd-fosszíliák közül ez az eddig feltárt legteljesebb koponya.
Fotó: Michael Tewelde / AFP
Az Australopithecus anamensis esetében eddig csupán állkapocs-töredékeket és fogakat tártak fel, ami megnehezítette a faj alapos megismerését.
A csaknem teljes koponya azonban kulcsfontosságú információkkal szolgál a faj étrendjéről, agyának méretéről és arcbéli sajátosságairól.
„A koponya anatómiai sajátosságai segítenek meghatározni a faj jellegzetességeit, aminek eredményeként megismerjük a fajok közötti evolúciós kapcsolatokat” – jegyezte meg Stephanie Melillo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.
A 20 centiméter hosszú és 11,5 centiméter széles koponya feltehetőleg egy felnőtt hímtől származik. Korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy az Australopithecus anamensis nagyjából 1,5 méter magas lehetett. A szakemberek azonban nem bocsátkoztak becslésekbe a koponya tulajdonosának magasságát illetően.
„A koponya alapján egy primitív arcot kell elképzelni”
- mondta Haile-Selassie.
Az Australopithecus anamensis két lábon járt, de valószínűleg fára is mászott. Masszív felépítésű, hosszúkás arca volt, előreugró állkapoccsal, és a fején csontos „taréj” húzódott, ami erős állkapocsizomról árulkodik. A koponya gazdája a jelek szerint egy folyótorkolathoz közeli száraz bozótosban élt.
