2019.12.11. 13:45
Különleges építészeti maradványok kerültek elő a Budavári Palotában
A régészek többek között Anjou-kori töredékeket tártak fel.
Budapest, 2019. szeptember 27. Külföldi turisták fényképezik a várost és önmagukat a budavári várfalon. Távolban a gelllérthegyi emlékmû és a Citadella. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Forrás: MTVA/Bizományosi
Fotó: Jászai Csaba
A többi között Anjou-kori töredékeket, a barokk palota homlokzatának részleteit és a Hauszmann-kori padló burkolatának lenyomatait találták meg a szakemberek a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyában lévő egykoron díszes, reprezentatív teremben és környezetében – közölte a Várkapitányság Nonprofit Zrt szerdán.
A közlemény szerint falkutatással folytatódott a déli összekötő szárny és az abban található Szent István-terem felújításának előkészítése a budai Várban.
A műemlékvédelmi szakemberek 2019 áprilisában kezdték el a terület falkutatását, amely során különleges maradványok kerültek elő a Budavári Palota több korábbi építési periódusából, így például a barokk királyi palota több homlokzatrészlete, számos középkori kőfaragvány, olyan Hauszmann-kori stukkópárkány részletek, amelyek a Szent István-terem előtti folyosót díszítették.
A terem alatt lévő előcsarnok falai pedig olyan Hauszmann-kori oszlopokat rejtettek, melyeket feltehetően az 1950-es évek végén falaztak be.
A kutatás másik fontos eredménye, hogy a második emeleten, a déli barokk ablakból átalakított Hauszmann-kori átjáróban megmaradt a gipszstukkó egy része, valamint a cementmozaik padlóburkolat lenyomata. Ezek a feltárt építészeti részletek nemcsak a palota építéstörténetét árnyalják, hanem önmagukban is építészettörténeti értékűek – írják.
Az összegzés szerint a Hauszmann Alajos tervei alapján készült Szent István-terem a múlt századforduló magyar iparművészetének gyöngyszeme volt. Kialakításában a legnagyobb hazai mesterek vettek részt, például Zsolnay Vilmos vagy a korszak egyik legismertebb bútorgyárosa Thék Endre. Uralkodó stíluseleme – a román stílus – eltért a palota alapvetően barokk és neobarokk belső tereitől.
A Szent István-terem falait Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránitképek díszítették. A helyiség kandallóját tűzálló, mázas kerámiával burkolták, amelyre Strobl Alajos Szent Istvánról készült mellszobra került. A 220 centiméter széles és 465 centiméter magas kandallót a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában több mint egy év alatt reprodukálták eredeti méretében, színében és anyagában.
A terem enteriőrje az 1900-as párizsi világkiállításon hatalmas sikert aratott, nagydíjat nyert. A pazar kialakítású helyiség azonban a II. világháborúban teljesen megsemmisült, most a szakemberek az eredeti tervek és a megtalált részletek alapján állítják helyre, hogy belső tere visszakaphassa régi pompáját.
A közlemény szerint a Szent István-terem várhatóan 2021. augusztus 20-tól bővíti majd a Budavári Palota élménykínálatát, és lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók hosszabb időt töltsenek el az épületegyüttesben.
Borítókép: illusztráció / Külföldi turisták fényképezik a várost és önmagukat a budavári várfalon. Távolban a gelllérthegyi emlékmű és a Citadella.
