2020.09.16. 09:05
Székely zászlók lobognak az ezeréves határon (videó)
Magyarország ezeréves határa a Székelyföld keleti peremén, a Keleti-Kárpátok gerincén, de néhol azon is túl húzódott egykor, és bár határkövek és más építmények ma már kevés helyen jelzik egykori létét, az itt élő magyarok lelkében ma is fogalom. Így nem csoda, hogy a közeli székely települések önkéntesei az egykori határkövek helyén új jeleket állítanak, amelyek ma szimbolikusan, de annál határozottabban fejezik ki a magyar közösségi akaratot.
Az első nagyméretű székely zászlót a trianoni döntés évfordulójára a Lemhény közelében húzódó Gyepár-tetőn avatták fel. Az önkéntes munkával, adományokból felállított 12 méter magas zászlórúdra egy kisebb méretű fekete lobogó is került, jelezve Trianon máig ható gyászát. A közelben Nagy-Magyarország térképét tartó keresztet is állítottak a kezdeményezők.
- A keresztet a fájdalom, a szétszakíttatás emlékére állítottuk, a zászló pedig a reménységet jelképezi – fogalmazott az avatóünnepségen Bíró Erika szörcsei református lelkipásztor.
- Száz évvel ezelőtt Erdélyt Magyarországtól leszakították. Sem nagyapám, sem ükapáim nem adtak jogot arra, hogy egyetlen négyzetméter földről is lemondjunk
- hangsúlyozza a lemhényi hagyományőrző huszár, Lukács Botond.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=178&v=XiKb1WC9iIs&feature=emb_logo
A szimbolikus térfoglalás a román nacionalisták körében is visszhangra talált.
Alig két hónappal az emlékjelállítás után a szomszédos Bákó megyéből érkezett egy csoport, hogy meggyalázzák a zászlót, de egy arra legeltető pásztor elzavarta őket.
Háromszék második legmagasabb hegycsúcsára, a Nagy Sándor-tetőre az erre a terepre gyártott járgányok is nehezen másznak fel. A zászlóállítókat azonban ez sem tántorította el szándékuktól.
- Száz év után is jelezzük ittlétünköt, megmaradásunkat, erőnket, és hogy uraljuk, tulajdonban tartjuk ezt a földet. Száz év után is megőriztük magyarságunkat, székelységünköt és kitartásunkat – mondja határozottan Miklós Barna felsőlemhényi erdész.
A személyes élmények, a családi hagyomány miatt néhányan gyermekeikkel együtt jöttek fel a tetőre.
- Azért szoktam hozni Gergőt ilyen helyekre, mert mind a két nagyapja magyar katona volt, és szeretném, hogyha továbbvinné a helyismeretet, és továbbadná az ő gyermekeinek – magyarázza a bereczki Tréfás András.
1640 méterrel a tengerszint fölött, az ezeréves határon fellelhető még néhány határkőmaradvány. Az egyik megemlékező ezekkel a szavakkal magyarázza a fiának, merre van Románia, és merre Magyarország:
- Fiam, figyelj ide, ez a régi ország határköve. (...) Ha rám nézel, a két kezem között van Románia, karjaimon kívül pedig a régi Magyarország, Nagy-Magyarország. Jegyezd meg!
- Nagyapáink és a falu idősebb emberei mesélték, hogy mi is történt itt, milyen véres harcok folytak, és én szeretném, hogy a következő generáció, az én gyermekeim is itt legyenek, és emlékezzenek erre a helyre, tudják, hogy mi történt itt, és megmaradjon ez a zászló nekik is – mondja Lukács Tamás Lemhényből.
Az egykori Árpád-vonalon, a második világháború nyomait még őrző helyeken felállított zászlók egy új, immár más eszközökkel vívott háborúra is figyelmeztetnek – hangzott el az avatón.
- Háború folyik a kereszténység, a nemzet és a család ellen. A sötét erőknek a szolgálatában állók tudják, hogy ha ezt a három dolgot szétverik, akkor az emberek szabadon irányítható, lelketlen bábok lesznek, akik nem tesznek mást, csak fogyasztanak és robotolnak, hogy tovább fogyaszthassanak
- figyelmeztette Bíró Erika református lelkész az ünnepség résztvevőit.
A kezdeményezők azt tervezik, hogy az ezeréves határon az összetartozás jegyében további csúcsokat jelölnek meg a székely zászlóval, a megmaradás jelképével.
Borítóképünk kivágás a fenti videóból
