Értetlenül állnak a szakértők az eddig ismeretlen növény előtt

A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy eddig ismeretlen, új fajt találtak

– írja a BBC hírportálja.

Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudományos lapban számoltak be.

A Pandzsábi Központi Egyetem biológusai a Bryum Bharatiensis nevet adták az új fajnak. Bhárati a tanulás hindu istennője és India egyik antarktiszi kutatóállomásának neve is.

Az állomás közelében, a Déli-óceánra néző Larsemann-hegységben talált rá a sötétzöld növényre Felix Bast biológus, a kontinensre látogató 36. indiai expedíció tagja.

A növényeknek a túléléshez nitrogénre, káliumra, foszforra, napfényre és vízre van szükségük. Az Antarktisznak csak egy százaléka jégmentes.

„A nagy kérdés az volt, hogyan maradhat életben egy moha egy ilyen sziklás és jeges vidéken”

– mondta Bast.

A tudósok megfigyelték, hogy ez a moha főként olyan területeken él, ahol nagy számban költenek pingvinek, a madarak ürüléke pedig nitrogént tartalmaz.

„A növények alapvetően pingvinürüléken élnek. Segítségükre van, hogy ezen az éghajlaton nem bomlik le a trágya”

– emelte ki a kutató.

A szakértők továbbra sem értik azonban, hogy éli túl a növény a hat téli hónapot a vastag hóréteg alatt, napfény nélkül, amikor a hőmérséklet akár mínusz 76 Celsius-fokra is zuhanhat.

Elméletük szerint a moha kiszárad, alvó, szinte magszerű állapotba kerül erre az időszakra, majd ismét kicsírázik, amikor szeptemberrel kezdetét veszi a nyár és ismét éri a napfény. A kiszáradt moha ekkor az olvadó hóból nyer vizet.

A mintagyűjtést követően az indiai szakértők öt évet töltöttek a növény DNS-ének szekvenálásával és más növényekkel való összehasonlításával. Az Antarktiszon, a legszárazabb, leghidegebb és legszelesebb kontinensen eddig több mint 100 mohafajt azonosítottak.

A kutatók a klímaváltozás aggasztó bizonyítékaként tekintenek az Antarktisz olvadó gleccsereire, a jégtakaróban gyakorivá váló szakadékokra, az olvadékvízből kialakuló tavakra és a kontinens zöldülésére.

„Sok olyan mérsékelt égövi növényfaj bukkan fel, melyek korábban nem tudtak volna megmaradni a fagyott kontinensen, most azonban a melegedés miatt sok helyütt megtalálhatók”

– fogalmazott Bast.

Borítókép: illusztráció