Olvasóink szerint rosszabb lenne a világ, ha nem hinnénk a Mikulásban

Olvasóink döntő része, 55 százaléka el sem akarja képzelni, hova jutna a világ, ha senki nem hinne a Mikulásban.

És elnézve a gyerekeinket vagy visszatekintve a gyerekkorunkra, amikor izgatottan lestük az ablakon át a rénszarvasos szánt, mindegy is, hogy valóban leereszkedik-e egy szakállas öregúr a kéményen át. A lényeg a hit, az örömteli várakozás, amely nemcsak a Mikulásnak, hanem magának az adventnek is a lényege. De persze az sem árt, hogy a Mikulás ott van megkérdőjelezhetetlen motiváló eszközként minden szülő zsebében.

Hiszen melyik gyerek szeretne csoki helyett virgácsot kapni?

Hasonlóképpen vannak ezzel az örök gyerekek, olvasóink 15 százaléka is. Ők ugyanis a mai napig csizmával a párkányon várják a reggelt, hogy még a kávé előtt belekóstolhassanak a jól megérdemelt édességbe. De el ne felejtsük ám kipucolni a lábbeliket, mielőtt kitennénk őket! Sáros bakancsokba ugyanis a Mikulás valószínűleg egy árva mogyorószemet sem rejt, hiába viselkedtünk jól az év minden napján.

Megtörténhet viszont, hogy idén hiába a tiszta csizma, hiába a számtalan jó cselekedet, akkor sincs semmi számunkra a puttonyban. Olvasóink 9 százaléka attól tart, hogy a koronavírus Lappföldet sem kímélte. És talán hiába kapta meg a Mikulás is mind a 3 oltást, a járványügyi intézkedések és a magas esetszámok miatt lehetséges, hogy idén inkább mégse járja be az egész világot.

De december 6-a repülő rénszarvasok, félelmetes krampuszok és kandallón lógó zoknik nélkül is teljes lehet.

Olvasóink 21 százaléka szerint éppen elég abban hinni, hogy a jó emberek Szent Miklós példáját követik. És valóban, Szent Miklós püspöknek, a katolikus és a görögkeleti egyház szentjének, a gyermekek és minden nehéz körülmények között lévők védőszentjének legendákkal övezett élete mindenki számára követendő. Hiszen mi lenne a világgal jó emberek nélkül?

Borítóképünk illusztráció