Kitört, mégis ép maradt a vízalatti tűzhányó

A BBC arról számolt be, hogy új-zélandi tudósok nemrég befejezték a Tonga-szigetek környéke kontinentális talapzatának feltérképezését. A brit közszolgálati médium honlapján megjelent tudósítás szerint a tongai Hihifo településtől 24 kilométerre délkeletre a tengerfenéken fekvő Hunga-Tonga Hunga-Ha'apai nevű, vízalatti tűzhányó szerkezete és felépítése a januári kitörést követően alig változott, holott sokan azt feltételezték, hogy szétrobbant az óriási erejű vulkánkitörésben.
A tongai tűzhányó januári kitörése az elmúlt több mint száz év legnagyobb légköri robbanását és nyomásváltozását eredményezte a Földön, és számos szökőárt indított el a Csendes-óceán északi és déli térségében. A légköri nyomásváltozás erejét jól mutatja, hogy még a 16.500 kilométer távolságra fekvő Nagy-Britannia felett is láthatóan megemelte a felhőzetet.
Az új-zélandi vízi és légköri kutatások intézetének (NIWA) Tangaroa nevű kutatóhajója most elég közel került a vízalatti tűzhányóhoz ahhoz, hogy szonáros vizsgálatokkal megállapítsák: 

a vulkán és a környező tengerfenék nagyrészt érintetlen maradt, bár jelentős vízalatti hamulerakódást mértek a helyszíntől még 50 kilométerre is.

Kevin Mackay, a NIWA tengeri geológusa, aki egyben az expedíció vezetője is, megdöbbenésének adott hangot a Tangaroa szenzoros vizsgálatának eredményei láttán.
A január 15-i vízalatti vulkánkitörés erejének ismeretében arra számítottam, hogy a tűzhányó vagy összeomlott, vagy szétrobbant, de jól láthatóan szó sincs erről

 – magyarázta Mackay.
Az amerikai földtani intézet (USGS) tájékoztatása szerint a januári kitörés óta is több erős utórengést észleltek a tenger alatti helyszínen. Még május 19-én, csütörtökön is 6-os erősségű rengést mértek a tengerfenékben 146 kilométeres mélységben.

Borítókép: illusztráció