Főként fiatal nőket érint a leggyakoribb személyiségzavar

„A borderline az egyik leg­gyakoribb személyiségzavar, amely a népesség 1-2 százalékát érinti. A kórképet női túlsúly jellemzi, pszichiátriai-pszichoterápiás ellátásba főleg nők kerülnek. Sokszor már serdülőkorban számos jel utal az állapot fennállására, de a legnyilvánvalóbb tünetek fiatal felnőttkorban jelentkeznek” – mondta el a haon.hu-nak dr. Kuritárné Szabó Ildikó, a Debreceni Egyetem Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszékének vezetője, hozzátéve, hogy a betegség tekintetében különösen problémás az intim kapcsolatok kérdésköre:

a borderline személyiségzavarban szenvedő betegek intenzív és instabil kapcsolatokba bocsátkoznak, gyorsan és meggondolatlanul szerelembe esnek, a másikra szinte megmentőként, az életük összes nehézségének megoldásaként és a krónikus hiányérzetük betöltőjeként tekintenek

– mutatott rá.

„A borderline betegek partnerrel szemben támasztott irreális elvárásai és az elhagyatástól való félelmeik, amelyek viharos kapcsolati konfliktusokat eredményeznek, gyorsan megtépázzák, tönkreteszik a kapcsolatot” – mondta Kuritárné Szabó Ildikó egyetemi docens. Megjegyezte:

az egyedüllét annyira tolerálhatatlan a borderline beteg számára, hogy a kapcsolat megőrzése érdekében szinte bármit megtesz,

kétségbeesetten könyörög, szándékos fizikai önsértésbe bocsátkozik (falcol), öngyilkossággal fenyegetőzik, vagy megkísérli azt. Az addig imádott partner iránt haragra lobban, és azt, akit korábban idealizált, leértékeli.

Érzések dominálnak

Kuritárné Szabó Ildikó szerint a nagy érzelmi hullámzásokat nem tudja jól kezelni a beteg. Megfelelő érzelemszabályozási eszközök híján alkohol- és droghasználattal csillapítja a feszültségét és szorongását, vagy falásrohamokkal próbálja betölteni a benne levő űrt, kényszeresen vásárol vagy más, kifejezetten kockázatos cselekményekbe bonyolódik.

„Időnként rövidebb-hosszabb szorongásos és depressziós epizódokat is átélhetnek, amit a magányosság, üresség, tehetetlenség érzései dominálnak. Természetesen nem minden beteg produkálja az összes tünetet, de minél több észlelhető a sokrétű tünetegyüttesből (súlyos, ismétlődő kapcsolati problémák, a hangulat gyors váltakozása, következményekkel nem számoló, impulzív cselekedetek), annál valószínűbb, hogy borderline problematikával állunk szemben” – fogalmazott a szakember.

Kuritárné Szabó Ildikó elmondta, a betegségtől szenvedő embereknek az önmagukról alkotott képük bizonytalan és szélsőséges: rossznak, értéktelennek, másoktól különbözőnek tartják magukat, ami – a szélsőséges gondolkodási stílusukból következően – pillanatok alatt átcsaphat az ellenkezőjébe, például egy pozitív visszajelzés hatására.

Traumatikus élmény

A tanszékvezető elmondta, a borderline személyiségzavar kialakulásának nincs egyetlen, jól azonosítható oka sem. Minden mentális zavar (pszichiátriai betegség/ súlyos lelki probléma) létrejöttében számos egyéni, környezeti és szociokulturális tényező, valamint ezen tényezők kölcsönhatása játszik szerepet.

A szakember kiemelte, a borderline személyiségzavar nem gyógyul meg magától.

A legmegfelelőbb kezelési forma az egyéni pszichoterápia. A gyógyszerek sem segítenek önmagukban. Manapság több borderline-specifikus pszichoterápiás módszert ismerünk, melyeknek igazolták a hatékonyságát. Egy év terápia már jelentős tünetcsökkenést eredményez. A teljes gyógyuláshoz hosszú kezelés, és a beteg részéről jelentős elköteleződés szükséges, de így megelőzhető, hogy a szenvedés és kilátástalanság-érzet végigkísérje a betegek és hozzátartozóik életét.

Képeink illusztrációk