Nagyobb az igény a minőségi pékárura

Még december 19-én módosították a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló rendeletet, ezáltal olyan új szabályok léptek életbe, melyek a sütőipari termékeket is érintik, áll a Földművelésügyi Minisztérium közleményében. Az új előírás összesen 15 fajta kenyér összetételét szabályozza. Az összetevők közé olyan álgabonák is bekerültek, melyeknek magas a vitamin, a fehérje és az élelmi rost tartalmuk. A rozskenyérnek pedig minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia.

Simon Zoltán, egy zámolyi pékség vezetője szerint az újításokat a fogyasztók igényei miatt is hozták.

- A vevők fogyasztása nagy részben átalakult. Bár az idősebbek még mindig a régi, hagyományos típusú kenyereket keresik, a fiatalok egyre inkább a magasabb rost tartalmú, s kevesebb szénhidrátot tartalmazó termékeket fogyasztják. Ezeket a változásokat a törvényhozók is figyelembe veszik - osztotta meg velünk véleményét Simon Zoltán.

A lisztkeverékekből készített kenyereknél meghatározták a keveréket képző lisztek arányát Fotó: FMH-archív

Mivel a rozskenyér minimum 60 százalékának rozslisztből kell állnia, mindenképpen érezni fogják a fogyasztók a pékáru ízében a változást.

- A magyar ember nem biztos, hogy hozzá fog szokni a rusztikusabb ízekhez. Az ilyen típusú pékáruk Németországban, illetve északi területeken megszokottak. Nálunk, Magyarországon a lazább bélzetű kenyereket kedvelik - mesélte a szakember.

Az új szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a kenyérhez bizonyos százalékban hozzáadjanak a pékek álgabonákat, például amarátot vagy hajdinát, ezeknek az az előnye, hogy kisebb a szénhidrát, illetve a glutén tartalmuk, de több fehérjét tartalmaznak a szakember elmondása szerint.

A Földművelésügyi Minisztérium támogatja azt, hogy a gyengébb minőségű árucikkeket visszaszorítsák. Ráadásul az új szabályozásnak köszönhetően előtérbe kerültek a minőségibb alapanyagok, így várható a kenyér drágulása a jövőben, tudtuk meg a pékség vezetőjétől.

A védett elnevezésű termékek listája is bővült a tejes, illetve a leveles tésztából készült finom pékárukkal. A rendeletnek köszönhetően a védett elnevezéseket csak akkor használhatják, ha a termékek megfelelnek az élelmiszerkönyvben rögzített szabályoknak.

Bár a rendelet decemberben már hatályba lépett, ám a vállalkozók kaptak fél év türelmi időt.