A közterhek pontos beérkezése garantálja a nyugdíjrendszer stabilitását

Januárban 220 milliárd forinttal több, 1250 milliárd forint folyt be a legfontosabb közterhekből, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, az áfából, valamint a járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból. A személyi jövedelemadónál tízszázalékos emelkedés mutatkozott, miközben a jövedéki adónál nagyjából húszszázalékos, az áfánál pedig majdnem 45 százalékos volt a növekedés.

„Az adóbevételek évek óta úgy emelkednek, hogy közben a közterhek, az adókulcsok mértéke, vagyis az elvonás folyamatosan csökken. Ez minden bizonnyal idén sem lesz másként”

- fogalmazott Tállai András a Magyar Nemzet csütörtöki cikkében. Rámutatott ugyanakkor, hogy az egyre alacsonyabb közterhekből csak akkor származhat mind nagyobb adóbevétel, ha az adóhatóság megfelelően végzi a munkáját.

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ma a legmodernebb eszközökkel és informatikai rendszerekkel dolgozik, miközben változtatott a szemléletén is. A szocialista kormányok gyakorlatával szemben

ma nem az egyszerű adófizetőket vegzálják például vagyonosodási vizsgálatokkal, hanem a nagy adócsalásokat megkísérlőkre vadásznak az online pénztárgépekkel, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzésével és a számlázás online nyomon követésével”

- magyarázta Tállai András. Hozzátette: az adóügyi változtatásokat a jelek szerint az adófizető cégek és magánszemélyek is értékelik, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy sokan maradéktalanul leróják az alacsonyabb közterheket.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az adórendszer és az adóbeszedés átalakításának kedvező hatásait mindenki érzékelheti.

„A közterhek pontos beérkezése nemcsak újabb adócsökkentésekhez adhat alapot, de garantálja a különféle közszolgáltatások biztos finanszírozását és – egyebek mellett – a nyugdíjrendszer stabilitását is”

- fogalmazott.

Hozzáfűzte: a kormány korábban azt vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét, e vállalást pedig pluszjuttatásokkal is igyekszik megtoldani. Példaként hozta fel, hogy 2017 és 2018 végén is fizetett az állam nyugdíjprémiumot, miként az idei költségvetésben is szerepel erre a célra több mint húszmilliárd forint. Utalt arra az új adóügyi rendelkezésre is, amely szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknak jelenleg már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, a járulékkal nem kell foglalkozniuk. A Pénzügyminisztériumban úgy számolnak, hogy e passzus nyomán idén plusz 45 milliárd forint maradhat az érintett nyugdíjasoknál, illetve az őket foglalkoztató vállalkozásoknál.

Borítókép: illusztráció