Globalista nyomás

2022.09.15. 11:17

Élesedik a minimumadóért vívott harc, Magyarországnak négy opciója maradt

Öt ország az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezetné a globális minimumadót, így hamarosan valószínűleg a magyar kormánynak is lépnie kell az ügyben a költségvetés és a legnagyobb hazai cégek érdekében – írja a Világgazdaság.

Illusztráció

Forrás: Világgazdaság

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Németország után Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia is úgy döntött, hogy akár az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezeti a globális minimumadót – a közös nyilatkozatot Prágában, az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) informális ülésén tették közzé.

A csehországi esemény volt az első miniszteri szintű egyeztetés azt követően, hogy júniusban Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta a minimumadó bevezetését, arra hivatkozva, hogy a háború árnyékában az intézkedés adóemeléssel, elbocsátásokkal és versenyhátránnyal járna. A németek már a prágai ülést megelőzően üzentek: Sven Giegold államtitkár a Twitteren azt írta, a globális minimumadót az Európai Unióban mindenhol be kell vezetni, és állítása szerint Németország nem nézheti többé tétlenül, hogy Orbán Viktor vétója miatt a neki járó eurómilliárdok adóparadicsomokba kerüljenek. Francia és olasz sajtóhírek szerint lehetett arra számítani, hogy mások is a németek mellé állnak a globális minimumadóért vívott harcban.

Nő az Európán belüli nyomásgyakorlás

Az öt ország a világgazdaságban nem rendelkezik akkora súllyal, hogy kikényszerítse a minimumadó széles körben történő bevezetését, ám Magyarország szempontjából lényeges befektetőknek minősülnek. Ha ehhez a listához hozzáadjuk Dél-Koreát, amely az elsők között hozta nyilvánosságra a minimumadó tervezetét, akkor egyértelművé válik, hogy a Magyarországra befektető külföldi cégek meghatározó részére vonatkozik majd az intézkedés

– jelentette ki a VG megkeresésére Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője.

A minimumadó alkalmazásához nem szükséges, hogy azok a tagállamok is hozzájáruljanak, amelyekben alacsonyabb a társasági adó szintje, mint 15 százalék (Magyarországon 9 százalék). A szabályozás működési logikája miatt elegendő az Európán belüli nyomásgyakorláshoz, ha azok az országok vezetik be, amelyek multinacionális vállalatcsoportok központjainak adnak otthont. Az öt tagállam döntése azzal a következménnyel járhat, hogy ha egy német vagy francia központú cég Magyarországon gyárt vagy értékesít – például a német Mercedes vagy a francia Auchan –, akkor a magyar leányvállalat nyeresége után Németországban vagy éppen Franciaországban is adóznia kell, hogy elérje a globális minimumadó 15 százalékát.

„Ez azt jelenti, hogy a magyarországi leányvállalatoknak biztosított alacsony társaságiadó-kulcs vagy éppen az ezen felül nekik nyújtott adókedvezmények végső soron nem a cégekhez kerülnek, hanem a külföldi államok költségvetésébe folynak be” – mutatott rá Czoboly Gergely. Hozzátette, éppen ezért azok az országok, amelyek eddig alacsony társasági adóval kívánták odacsábítani a külföldi cégeket, közvetett módon mégis arra kényszerülnek, hogy más stratégiát válasszanak.

Kizárt, hogy a magyar kormány ne tegyen semmit

Az adószakértő úgy véli, Magyarország négy opció közül választhat.

A teljes cikk ITT olvasható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában