Nagy István: a magyar agrárium a 21. század nagy nyertese lehet

Nagy István szerint Magyarország nagy lehetősége, hogy élelmiszerből a saját szükségletének legalább a kétszeresét képes megtermelni, ám emiatt új értékesítési lehetőségekre, külföldi piacokra van szüksége. A kiváló minőségű alapanyagot ugyanakkor belföldön kell feldolgozni, hogy az abból származó nyereség ne máshová kerüljön – tette hozzá.

– hangsúlyozta. 

 – emelte ki, jelezve: 

A miniszter az idei OMÉK díszvendégeit, Szerbia küldöttségét köszöntve kiemelte, hogy a szomszédos országgal kialakított együttműködésekben nagy lehetőségek rejlenek. A két ország gazdasági kapcsolatát a közös történelmi örökség, a két nemzet sorsközössége is erősíti – fogalmazott Nagy István.

Szerbia mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztere kiemelkedően fontos bemutatkozási lehetőségnek nevezte az OMÉK-ot. Jelena Tanaskovic elmondta:

A szerb miniszter üdvözölte a magas szintű együttműködést és az agrártermékek külkereskedelmének fellendülését. Ennek értéke 2018 és 2022 között 159 millió euróról 345 millió euróra nőtt, és a kapcsolatok fejlődése biztosíthatná a forgalom további jelentős emelkedését is. A két ország kihívásai ugyanazok, de a szorosabb együttműködés lehetővé tenné, hogy Szerbia és Magyarország a nehézségeken túl az eredményeken is osztozhasson – mondta a szerb agrártárca vezetője.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke biztos benne, hogy a magyar-szerb agrárkapcsolatok jelentős fejlődés előtt állnak. Beszédében kiemelte: 

Úgy vélte, ezek bemutatására az OMÉK éppúgy kiváló alkalom, mint a kihívások megvitatására, vagy a fiatalok figyelmének a felkeltésére, amely nélkülözhetetlen a szakember-utánpótláshoz. Az agrárkamara vezetője üdvözölte, hogy a magyar élelmiszeripar egyre jobban alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez, és nem csak pénzbeli, hanem társadalmi támogatottságra is számíthat. 

A szervezők képviseletében az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője köszöntötte a megnyitó vendégeit. Ondré Péter arról beszélt, 

– tette hozzá.

Ondré Péter közölte, hogy az idei OMÉK-on 150 nemzetközi kereskedő vesz részt 22 országból, a szervezők tárgyalási lehetőséget biztosítanak velük a magyar résztvevők számára. A rendezvény idén is megőrizte a megszokott közösségi jellegét, újra megtartja a hagyományos programjait, de az exportfejlesztési fórummal kiegészülve immár nemzetgazdasági jelentősége is van – emelte ki az AMC vezetője

Újjászületés előtt állhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar Újjászületés előtt állhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, ha sikerül jó válaszokat találnia a 21. századot meghatározó kihívásokra – mondta az agrárminiszter pénteken, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kihelyezett ülésén a budapesti Hungexpo Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 81. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitója előtt. Nagy István szerint „összefogást és közös gondolkodást sürgetett az agrárium érdekében, mert az abban dolgozók mindennapjait jórészt olyan körülmények határozzák meg, amelyeket Magyarországról sem befolyásolni, sem megjósolni nem lehet. A világpiacon minden mindennel összefügg, felborult Európa belső piaca, annak védelmét Brüsszel nem biztosítja, ugyanakkor a termelést szigorú szabályokhoz köti” – tette hozzá A tárcavezető hangsúlyozta, hogy „a kormány a magyar gazdák érdekében zárta le a határt az ukrán gabona elől, ám az onnan érkező olcsó termények eljutnak az EU-ba, ahol a piac liberalizációja egyébként is az olcsó tömegtermékeknek kedvez, rontva a magyar kivitel esélyeit. Méz például Ázsiából és Dél-Amerikából is óriási mennyiségben érkezik, az Ukrajnában termelő multinacionális érdekeltségek pedig úgy férhetnek hozzá az európai piachoz, hogy a termékeik ellenőrizhetősége nem felel meg az itteni előírásoknak, bármilyen eszközt felhasználhatnak a gazdálkodásban, emiatt termelhetnek olcsóbban. A fogyasztók igénylik is az alacsony árakat, ám a vegyszermentességet, a nagyüzemi állattartás leépítését szintén elvárnák, ám ezeknek egyszerre igen nehéz megfelelni” – tette hozzá. Nagy István szerint Magyarország a tömegtermelésre építő piacfoglalással nem tud versenyezni, és azt is el kell döntenie, hogy vegyszerekkel vagy biológiai megoldásokkal válaszol a kihívásokra. A miniszter úgy véli, hogy a vetőmagtermesztés fejlesztése lehet az egyik legfontosabb kitörési pont, a következő évek feladatai közül pedig az öntözési infrastruktúra fejlesztését emelte ki. A források ehhez rendelkezésre is állnak, a vízgazdálkodásnak pedig mezőgazdasági és ökológiai célokat egyszerre kell szolgálnia, hogy ne csak az élelmiszertermelés legyen biztosabb, de a világ is élhetőbb legyen – hangsúlyozta.