A Jókai színház otthon és találkozóhely a felvidéki magyarságnak

A Jókai Színház pénteki Bánk bán bemutatója a felvidéki társulat idei, 65. évadának utolsó premierje, az évad kiemelt előadása.

Potápi Árpád János, aki Katona József darabját a magyar színművészet megkerülhetetlen alkotásának nevezte, köszöntőjében a jubileumát ünneplő társulat jelentőségéről, megtartó erejéről és a Bánk bán máig ható üzenetéről beszélt.

Elmondta:

a komáromi magyar színháznak kezdettől fogva nagyobb szerepe volt, mint a nézők és a színészek összekötése, ugyanis a színház egy közösség, a felvidéki magyarság menedékévé, otthonává, találkozóhelyévé vált.

„Menedék volt azokban az időkben, amikor jogfosztottság és meghurcoltatás okozta sebeket kellett begyógyítani. Otthonná vált amikor a külső világ túl szűknek bizonyult (...) és találkozóhellyé, ahol az itt élő magyaroknak egy térben van lehetőségük megélni összetartozásukat, magyarságukat” – mutatott rá az államtitkár. Az intézmény megtartó erejét, s annak fontosságát hangsúlyozva leszögezte:

„Amíg van menedék, van otthon és van találkozóhely, addig a közösség is élni tud.”

Az államtitkár Katona darabjáról szólva elmondta: az minden korban más jelentést hordoz, minden előadással új értelmet nyer, de van egy állandó mondanivalója számunkra: az, hogy

egy nemzet vagyunk.

Hozzátette: bízik benne, hogy a Jókai színlapján még sokszor megjelenik majd a Bánk bán, mert az a felvidéki magyar közösség létét fogja jelenteni.

„A Bánk bán shakespeare-i nagyságú remekmű, egyebek mellett azért is, mert könnyen átemelhető a mába” – mondta a darabról Hargitai Iván rendező. A jubileumi előadás díszletét Horesnyi Balázs, a jelmezeket Kárpáti Enikő tervezte. Az előadás zeneszerzője Dobri Dániel, a koreográfiákat Cortés Sebastián jegyzi. Az előadáshoz, az érthetőségre külön hangsúlyt fektető, mai szövegkönyv készült, ez Perczel Enikő, dramaturg munkája.