A hely szellemében indított új blogsorozatot a Nemzeti Múzeum

Az első posztok a szkíta kori építészet rejtélyeit és a Múzeumkert történetét tárják fel.

Ünnepi és mindennapi helyek, emlékezetre méltó és csak emlékekben őrzött terek elevenednek meg a régész, történész, művészettörténész és restaurátor szakemberek írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) új blogsorozatában, melynek első posztjai a szkíta kori építészet rejtélyeit és a Múzeumkert történetét tárják fel.

A Nemzeti Múzeum munkatársai ebben a hónapban virtuális utazásra hívják a még mindig távoli látogatókat az MNM blogján, Facebook- és Instagram-oldalán. A tér használatának ókori és jelenkori módozatai, helyek emlékének, nevének megőrzése vagy éppen átírásának, kiradírozásának szándéka, egykori terek újraalkotása a digitális technika segítségével számos izgalmat tartogat – közölte az MTI-vel szerdán a Nemzeti Múzeum.

Március lévén különleges hangsúlyt kap a múzeum épülete és a Múzeumkert, a helyről való gondolkodás ugyanakkor másfajta intellektuális kalandozásra is rábírta a muzeológusokat: a sorozat írásai körbejárják a lakóhely, a lelőhely, a vesztőhely, az emlékhely, az átnevezett hely, az ősi/történelmi hotspot, a kirakat és a műhely, a kint és bent, a fent és a mélyben fogalmát.

Mint a közlemény kiemeli, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei rendkívül színesek és összetettek, a változatos tárgyi anyag megőrzéséhez, kutatásához, bemutatásához több száz különböző képzettségű szakember munkája szükséges: az archaeozoológustól kezdve a numizmatikuson át a különböző korszakok, tárgytípusok szakértőjéig.

Ennek a multidiszciplináris közösségnek a tudását bemutatandó az MNM blogja minden hónapban más fogalmat jelöl ki: a Testtörténetek, a Lélektörténetek, az Ünnepi asztal, a Kezdetek és a Szerepcsere fogalma után márciusban a Hely szellemében jelennek meg posztok a https://mnm.hu/hu/blog felületen.

A Nemzeti Múzeum a nőnap alkalmából új virtuális kiállítással is jelentkezett, amely a 4. századtól a 10. századig, a hun kor, a germánok, az avar kor, a Karoling-kor és a honfoglalás kora metszetében tárja fel a reprezentáció, a viselet, a mindennapok és a hiedelemvilág női vetületét.