A napozásnak vagy a szolinak van több veszélye? A szakértő most elárulja

A napozás és szoláriumozás kérdése megosztó téma. Számos pozitív és negatív vélemény kering az interneten ezzel kapcsolatban, hogy mindenről lerántsuk a leplet megkérdeztük Dr. Svajda Bernadett, bőrgyógyász szakorvost.

A napozásnak vagy a szoláriumozásnak van több veszélye?

A szoláriumozást a bőrgyógyász szakma nem javasolja, mivel mind az UVA, mind az UVB fény rákot okozhat – árulta el nekünk a szakorvos.

Az UV sugárzásról

Az ózonrétegen átjutó ultraibolya fény egy része UVA, másik része UVB spektrumú.

UV-A: A földfelszínt érő UV sugárzás nagyobb részét alkotja. Károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva a bőr öregedéséhez. Korábban kevésbé tartották veszélyesnek, de közvetve képes károsítani a DNS-t, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását rögtön, de csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B: Nagy részét a Föld ózonrétege elnyeli. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést). Emellett közvetlenül károsíthatja a DNS-t, így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. Barnulást késleltetve, tartósan okoz.

Ezek alapján mindkét típusú UV sugárzás ellen védenünk kell bőrünket.

- Az élet során ért UV fény ártalom sajnos összeadódik, elraktározódik, ezért minél többet napozunk vagy szoláriumozunk, annál nagyobb az esély az UV fény okozta bőrártalom kialakulására.

A napi D vitamin szükséglet egyébként egészséges egyén esetén napi 15-20 perc napon tartózkodás mellett fedezhető, ha arcunkat és karjainkat napfény éri. Így az óvatos napozás inkább javasolható, mint a szolárium használata – mondja a szakértő.

Szigorú szabályozás alá esik

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a szoláriumokat rákkeltő hatásúnak nyilvánította, azonos besorolás alá esik, mint a dohányzás. Az Európai Unió előre meghatározza a szolárium készülékek maximalis teljesítményét. Innen ered a közkedvelt „EU szabvány szolárium elnevezés”, mely annyit jelent, hogy a leadott UV fényterhelés nem lehet több mint a nyáron az Egyenlítő mentén délben mért sugárzás. Emellett tiltja a 18 év alattiak szolárium látogatását – árulta el nekünk Svajda Bernadett.

Az Amerikai Bőrgyógyász Társaság ennél szigorúbban fogalmaz, amikor leszögezi, hogy nincs biztonságos szolárium, és kinyilvánítja, hogy a bőr barnulása minden esetben a bőr károsodását, sérülését jelzi, ezzel hangsúlyozva, hogy nem csak a napégés veszélyes.

Fontos a megfelelő faktorszám kiválasztása

Ha egészségesen szeretnénk barnulni a legfontosabb tudnivaló talán az, hogy délelőtt 11 és délután 2 óra között védőruházat nélkül ne menjünk ki a tűző napra. Illetve a napozáshoz fontos, hogy a megfelelő faktorszámú fényvédő krémet használjuk – tanácsolja a bőrgyógyász.

- A faktorszám megválasztását három tényező befolyásolja: a bőrtípus, az UV index és a szabadban töltött idő. Az SPF jelzés, azaz a flakonon található faktorszám megmutatja, hogy hányszoros időtartamot tölthetünk a napon leégés nélkül, mint fényvédő használata nélkül. Tehát, például ha 10 perc alatt szenvednénk napégést, és 10-es faktorszámú krémet használunk, akkor a napégés kialakulása 10x10, 100 perc alatt várható – avatott be minket Svajda Bernadett a részletekben.

Mi a helyzet a barnítókrémekkel?

Az UV-mentes barnulásra lehetőséget nyújtanak az önbarnító krémek. Erről is érdeklődtünk Dr. Svajda Bernadettnél, aki elárulta ezek legfőbb hatóanyaga egy cukorszármazék, a dihydroxyacetone, röviden DHA, amelyet cukornádból állítanak elő. A DHA kapcsolatba lép a bőrfelszín elhajt hámsejtjeinek aminosavaival, megszínezve azokat. Tehát ez a folyamat nem azonos az UV sugárzás hatására beinduló melanin képződéssel. Ahogy a legfelső hámréteg lekopik, a szín is eltűnik, kb. 5-7 nap alatt.

Emellett elmondta, hogy az esetleges allergiás reakción kívül nem okozhat komolyabb egészségügyi problémát.

Tudnunk kell, hogy az önbarnító által szerzett barnulás nem véd az UV sugárzás ellen, tehát fényvédő készítményeket továbbra is használni kell, sőt az önbarnítóval kezelt bőrfelületen UV fény hatására több szabadgyök keletkezik, mint normál bőrön, ezért a fényvédelemre fokozottan kell figyelni!

Az egészségünk érdekében Dr. Svajda Bernadett az tanácsolja havonta végzünk önvizsgálatot, illetve bőrtípustól függően fél-, egy évente bőrgyógyászati ellenőrzés szükséges. Ha új anyajegyet veszünk észre, vagy egy korábbi anyajegy megváltozását haladéktalanul bőrgyógyász szakorvost kell felkeresni.

[eweb-voting id="2417500"]