Jut-e elég ideje a gyerekeknek ebédelésre?

A rendszeres étkezés, az ebédelés minden életkorban fontos, az iskolásoknak pedig különösen oda kell figyelniük arra, hogy ne üres gyomorral üljék végig az órákat, és testileg, szellemileg is bírják a megterhelést. Az iskolákban kötelező déli meleg főétkezést biztosítani, kérdés csak az, jut-e elég idő az órák között arra, hogy a diákok elfogyasszák a menüt. Vannak szülők, akik panaszkodnak e tekintetben, mert gyermeküktől azt hallják: nincs mindig elég ideje ebédelni.

Néhány iskolánál érdeklődve azt tudtuk meg, hogy az ebédidőt, az étkezés rendjét minden intézmény saját házirendjében szabályozza. A székesfehérvári Bory Jenő Általános Iskola pedagógusa, Jámbor Ferencné Ildikó (aki a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnökeként több iskola gyakorlatát is ismeri) elmondta: jellemző, hogy az alsós osztályoknál még türelmesebbek a tanítók, s ők állandóan kísérik a gyerekeket. Mivel az osztályokkal mindig ugyanaz az egy-két pedagógus foglalkozik, jobban be tudják osztani az időt, és nem baj, ha az ebédelés egy kicsit átlóg a napközi vagy egy-egy délutáni óra idejébe. A felsősöknél már más a helyzet, ott a gyerekektől nagyobb önállóságot várnak el, és a tanárok szigorúbban veszik a tanórák kezdését. A diákoknak sokszor jobban „össze kell kapniuk” magukat, hogy végezzenek a rendelkezésre álló, körülbelül 15 perc alatt. Különösen a 7–8. osztályosok dolga nehéz, mert nekik már elég sok órájuk van egy héten, s azok között iktatják be az ebédelést.

A Bory-iskolában, ahol 8 órakor kezdődik a tanítás és 15 perces szünetek vannak, az ebédidő leginkább az 5–6. óra közötti időszakra, 12 és 14 óra közé esik. Ez idő alatt tud étkezni a körülbelül 250 gyermek, akik kényelmesen elférnek a viszonylag nagy ebédlőben.

Azokban az iskolákban, ahol esetleg nincs ebédlő, és máshol kell étkezni, bonyolódhat a helyzet, de az biztos, hogy mindenhol találnak megoldást.

A szintén fehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI igazgatója, Kneifel Imre is összefoglalta röviden a kodályos gyakorlatot: a felsős tanulók a 12.15-kor kezdődő, húszperces szünetben ebédelhetnek, őket követik az alsós kisdiákok, így összességében 14 óráig minden osztály étkezése lezajlik. Egy-egy gyereknek nagyjából húsz perce van, ami elég feszes időtartam, úgyhogy igyekezni kell. Az igazgató szerint valóban juthatna több idő az ebédelésre, ám akkor az iskolában töltött nap is hosszabb lenne, nem feltétlenül végeznének az órákkal, a napközivel délután 4 órára, fél 5-re, ennek pedig a szülők sem feltétlenül örülnének.

Szülők véleményét kérdezve azt hallottuk: a picit lassabb, mélázóbb gyereknek valóban nem mindig elég a 15–20 perc az ebédelés procedúrájához, van, hogy bizony kapkodni kell. Általában azonban nem mennek haza éhesen a gyerkőcök.

A valamely ételallergiával, érzékenységgel élő diákoknak arra is van lehetőségük, hogy az otthon készült ebédet magukkal vigyék, s azt a hűtőben tárolás után az iskolai mikrohullámú sütőben megmelegítsék. Bőséges idő erre sem áll rendelkezésre, az órarendhez is alkalmazkodni kell, de azért valahogy elfogy az étel – mesélte egy vidéki iskolába járó kislány édesapja.