Tízből hét ember küzd puffadással

A puffadást népbetegségnek is tekinthetjük, hiszen egyes felmérések szerint a hazai lakosság 30 százalékát érinti, nemtől és életkortól függetlenül. – A puffadás egy tünet, aminek a hátterében sok minden állhat, de szerencsére ritkán fordul elő, hogy súlyos ok húzódik meg mögötte. A leggyakrabban valamilyen étkezési, emésztési zavar okozza, de a tünet kialakulásában nagy szerepet játszanak olyan pszichoszociális tényezők is, mint a stressz, a szorongás, a depresszió és az is előfordul, hogy nincs mögötte megállapítható ok – magyarázta Dunkel Kinga, gasztroenterológus.

A stressz és a szorongás is hozzájárul a puffadás megjelenéséhez

Szögezzük le az elején, a gázképződés alapvetően normális jelenség, az emésztés velejárója. Naponta átlag 0,5–2 liter gáz képződik a belekben. Ennek azonban csak egy része az emésztés eredménye. A gázok átlagosan napi 12–25 alkalommal távoznak a belekből, de ez természetesen függ az elfogyasztott ételektől és italoktól, illetve az esetleg fennálló egyéb panaszoktól is. – Ha valamilyen oknál fogva – betegség0 vagy gyógyszer hatására – károsodott a bél, vagy megváltozott a gyomor savassága, az hatással van az emésztésre is. Ha pedig az emésztőenzimek nem tudnak lebontani valamit, akkor a baktériumok teszik ezt meg, ez a folyamat viszont gázképződéssel jár – mondta a doktornő. A rostokat például – amelyek fogyasztásának hasznosságáról, kedvező élettani hatásairól rengeteget beszélünk – csak a baktériumok tudják bontani. Ha tehát rostban gazdag a táplálkozásunk, van esélyünk arra, hogy megtapasztaljuk a puffadást, bár természetesen egyénenként változó, kit mennyire „visel meg” a rostos ételek fogyasztása.

A felszívódási zavarok között a leggyakoribb a laktózintolerancia, illetve a gluténérzékenység, ami puffadást is okozhat, bár ennek a kialakulásához sokszor elég, ha nem allergiás, csak érzékeny az összetevőkre az érintett. Előfordulnak olyan egyéb szerveket, szervrendszereket érintő kórképek is, amiket szintén kísérhet haspuffadás. Ilyenkor sok esetben nehezebben derül fény a diagnózisra, hiszen mind a beteg, mind az orvos a gyakoribb, emésztőszervi okokat veszi először sorra a kivizsgálásnál. Pajzsmirigybetegség, vesebetegség, nőgyógyászati elváltozások, a bél rosszabb vérellátása esetén is kísérőtünet lehet a haspuffadás, de cukorbetegek között is gyakori. Mindezeken felül antibiotikum-kúrát követően, vagy bizonyos gyógyszerek szedésekor is jelentkezhet a tünet.

– Természetesen, ha konkrét betegség áll a háttérben, annak kezelésével a haspuffadás is megszüntethető, egyéb esetekben ez jóval nehezebb, az alkalmazott terápiák sem biztos, hogy segítenek, vagy hogy véglegesen megoldják a problémát – mondta a gasztroenterológus, akitől azt is megkérdeztük, mi az oka annak, hogy puffadás esetén vannak, akik szoronganak, rosszul érzik magukat?

– Az emésztőrendszer és a központi idegrendszer, vagyis a bél és az agy között van idegi összeköttetés és ma már az is bizonyított, hogy kétirányú kommunikáció is létezik közöttük. Ez megmagyarázza az olyan, úgynevezett funkcionális, azaz szervi betegség hiányában kialakuló kórképeket is, mint az irritábilis bélszindróma (IBS), vagy a reflux. Az is igaz, hogy szinte minden bélrendszeri betegség tüneteit és súlyosságát befolyásolja a lelkiállapotunk – mondta Dunkel Kinga. Ebből pedig az is következik, hogy a funkcionális tünetek enyhítésére is kiválóan használhatók a stresszkezelésre alkalmazott különböző módszerek a mozgástól a meditációig bezárólag.

De mikor érdemes puffadás miatt szakorvoshoz fordulni? A szakorvos azt javasolja, amennyiben fél évnél tovább fennáll a probléma, érdemes kivizsgáltatni. Ha viszont a puffadás mellett olyan kísérő tünetek jelennek meg, mint véres széklet, kifejezett hányinger, megváltozott székelési szokások, akkor jobb, ha mielőbb felkeresnek egy orvost. Mivel a 45 év felettiek körében gyakrabban fordulhatnak elő bizonyos betegségek a puffadás hátterében, szintén érdemes elmenni egy kivizsgálásra. Időnként lehet alkalmazni szimetikontartalmú szereket is, de ha használatuk rendszeressé válik, ugyanakkor a probléma nem oldódik meg, mindenképpen jó, ha orvos is látja az embert.

Zárásként a doktornő azt is elmondta, minden orvosi vizit esetén sokat segít, ha a beteg pontosan meg tudja fogalmazni a tüneteit – nem mindegy pl. egy fájdalom esetén, hogy szúr, hasogat, vagy lüktet, stb. –, illetve, ha nevén nevezi a testtájait, szégyen nélkül beszél a tüneteiről.