Kis vesekő is okozhat nagy fájdalmat

– A vesekövön kívül más problémák is előadódhatnak, ám ezeket könnyen ki lehetne szűrni, ha az emberek évente egyszer elmennének egy általános laborvizsgálatra, illetve két-három évente egy hasi ultrahangra, amely alkalmával a veséket is megnézik. A tapasztalat ezzel szemben az, hogy a betegek akkor fordulnak urológushoz, amikor már ég a ház – kezdte Barabás Tamás urológus főorvos, aki a vesebetegségeket két nagy csoportra osztotta. Az öröklöttekre, amelyeket nem kell külön felfedezni – ha a szülőnek van, akkor a gyermekre jobban oda kell figyelni ebből a szempontból –, és a szerzett betegségekre, melyek lehetnek gyulladásos megbetegedések, vesekő, illetve daganatos elváltozás.

A tumor és a kő hallgat

A gyulladás könnyen felfedezhető, ugyanis tüneteket okoz, amelyek – ahogy a főorvos fogalmazott – „beviszik az embert a kórházba”. A daganatos megbetegedés és a vesekő viszont sunyinak mondhatók, ugyanis sokáig tünet nélkül, rejtve maradnak. A vese körül nincsen semmilyen szerv vagy ideg, ami jelezné az elváltozást, vagy fájdalmat okozna. A hasüreg mögött, egy zsírréteggel körülvett területen emiatt a tumor úgy tud megnőni, hogy semmi nem jelzi a létét. Sokszor mire észreveszik, már áttéteket is képzett. Szerencsére a daganatos megbetegedések között nem számít túl gyakorinak, bár a fehérvári kórházban évente így is nagyjából ötven vesetumoros beteget operálnak. A fájdalmatlan ultrahangvizsgálat viszont képes felfedni mind a daganatot, mind a jóval gyakoribb vesekövet.

Akár távozhat is

– Azt, hogy a vesekő mitől alakul ki, ma sem tudják pontosan. Ismerjük a kövek összetételét, a képződésük fázisait, valamint a kémiai lefolyását is, de a kiváltó okát nem. Azt is tudjuk, mik a kőre hajlamosító tényezők, illetve hogy milyen betegségek – például anyagcserezavarok, bél- vagy mellékpajzsmirigy-betegségek – kísérő tünete lehet a vesekő – mondta az orvos.

Létezik vesehomok is. A vesekő és a vesehomok között különbség csak a méretben van. Az ultrahang a 2-3 milliméter átmérőnél nagyobb kövecskék jelenlétét képes kimutatni, ennél kisebb méretnél beszélünk vesehomokról.

Ez és akár a kisebb kövek is, általában a vizelettel együtt, természetes úton távoznak a szervezetből, és nem okoznak tüneteket. A nagyobb kövek viszont annál fájdalmasabb görcs formájában tudatják a jelenlétüket. A kő elhelyezkedésétől függően előfordulhat szúró, görcsös, hullámokban jelentkező alhasi fájdalom, ami kisugározhat a lágyékhajlatba és a combba is. A görcs puffadást, hányingert és véres vizeletet is okozhat, sőt láz is jelentkezhet, ami már komplikációra utal.

– Ami a kezelést illeti, első körben, ha a kő öt milliméternél kisebb, arra törekszünk, hogy – amennyiben a vizsgálatok ennek esélyét alátámasztják – a természet megoldja a problémát, azaz a beteg kipisilje a követ. Ha úgy látjuk, hogy ez nem fog bekövetkezni, akkor be kell avatkozni, ami jelenthet ultrahanggal történő kőzúzást, ami nem fájdalommentes, de a görcsnél azért elviselhetőbb. Nagyobb kövek esetében viszont marad a műtéti beavatkozás – mondta az urológus, aki azt is elárulta, nem mindegyik fajta követ lehet zúzni. A túl nagy méretűt a zúzás csak több kicsire töri szét. Azt is hozzátette, az első zúzás 50-60, míg a második már 70-80 százalékos hatékonysággal oldja meg a vesekő problémáját. A kiújulásra is van esély, de hogy ez bekövetkezik-e, az számos tényező függvénye.

Nem városi legenda

Mit tehetünk megelőzésként? Először is kiemelten fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, ami segít megtisztítani a vesét a sótól, a húgysavtól és a méreganyagoktól, s megkönnyíti a vese munkáját. Jelentős szerep jut a szintén sokszor hangoztatott rendszeres mozgásnak és az egészséges táplálkozásnak is. Kerülendő például a túlzásba vitt kóla- vagy kávéfogyasztás, de húst hússal enni sem jó. A túlsúly sincs a vesék működésére jó hatással.

Végül azt is megtudtuk, nem „városi legenda”, hogy a túl sok C-vitamin vesekövet okozhat: nagy mennyiségben kalcium-oxát-kőre hajlamosít. Napi 1000-2000 milligramm C-vitamint szedni időszakosan nem árt, de egyfolytában és hosszú távon nem ajánlott. Azt is szoktuk mondogatni, „megfázik a veséd”. Ilyen viszont nincs. A vese nem tud megfázni, ám a hólyaghurut ráhúzódhat a vesékre is. Az urológusok pedig úgy tartják, kétféle ember létezik: akinek volt már hólyaghurutja, és akinek lesz. De ez már egy másik téma.