Kidobott, elpazarolt élelmiszerek - Mit tehetünk a maradék étellel?

A fogyasztói társadalom egyik leglátványosabb negatívuma a pazarlás, azaz a mértéktelen mennyiségű kidobott étel és termék. A legtöbb háztartásban jelen van valamilyen formában: jól mutatja ezt bárkinek a szemetese, ami gyakran olyan hulladékokkal van tele, amiknek nem feltétlenül kellene ott lenniük. A feleslegesen megvásárolt, majd pedig kidobott termékek gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból is súlyosan aggályos helyzeteket teremtenek. Ezt ismerte fel és kutatta 2016-ban, 2019-ben, majd pedig most a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Te mennyit pazarolsz? címmel készíti el idén is a hivatal a magyar háztartások pazarláskörképét, kifejezetten az élelmiszerekre vonatkozóan. Merthogy elsősorban ezen a téren lenne sok-sok tennivalója mindenkinek. 

Az európaiak egy évben fejenként átlagosan 92 kilo­grammnyi ételt dobnak ki, ami olyan, mintha megvennénk mindennap két és fél deka felvágottat, amit a pénztártól való távozás után azonnal a kukába hajítanánk. És ezt a látványos, hipotetikus tevékenységet minden családtag megteszi minden egyes nap az évben… A magyar háztartások – a Nébih korábbi kutatásai alapján legalábbis – mértéktartóbbnak bizonyultak az évi 65 kilogrammos átlagos élelmiszerhulladék-termeléssel. Persze joggal gondolhatjuk azt, hogy azok az emberek, családok, akik hajlandóak részt venni egy olyan kutatásban, mint ez, eleve tudatosabban állnak a témához. Vagyis megeshet, hogy egy valóban átlagos magyar család azért ennél is lényegesen több élelmiszert dob a kukába évente. 

S persze mindez anyagilag sem mellékes kérdés: a Nébih kiszámolta, hogy az élelmiszer-pazarlás egy magyar embernek átlagban évi 32 ezer forint pénzkidobást jelent – ami nemzeti szinten már 310 milliárd forint veszteséget jelent. Olyan veszteséget – tegyük hozzá –, amit az ember saját maga dob ki a saját pénztárcájából. Fájdalmas felismerés lehet ez azoknak, akik pár napig, hétig tudatosan feljegyzik az erre vonatkozó adatokat otthon: a Nébih is ezt kérte a mostani, Maradék nélkül című kutatásához a résztvevőktől – melynek az eredményére nagyon kíváncsiak leszünk. Vajon többet pazarlunk vagy kevesebbet? Vajon a koronavírus-járvány hatott a tudatosságunkra ezen a téren is? Jobban odafigyelünk arra, hogy ne pazaroljunk, hogy csak arra és annyit költsünk, amennyit biztosan fel is használunk majd? 

Persze nem csak az átlag magyar háztartásokban keletkezik rengeteg élelmiszer-hulladék: fel kell ezt ismerniük a nagyipari vállalatoknak is, tekintve, hogy a Nébih adatai szerint hazánkban az évente keletkező mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék csaknem kétharmada nem a háztartások számlájára írható. 

Ám így, karácsony közeledtével, érdemes újból elővenni és lapozgatni a Nébih egy korábbi kiadványát a témában. A „Karácsonyi csoda: ünnep maradék nélkül” még 2019-ben készült, de remek javaslatokat, recepteket olvashatunk benne arról, hogyan és mi készíthető ilyen-olyan maradékokból. A receptfüzet letölthető a maradeknelkul.hu oldalról is. Találhatunk benne ötleteket arra, mit kezdhetünk a maradék főtt krumplival, főtt zöldséggel, tésztával, hússal, felvágottal, de a főtt tojásra, maradék lecsóra, száradó zsemlére is kaphatunk belőle ötleteket. 

Sok tévhitet is eloszlatnak a kötet szerzői: kiderül belőle például, hogy az étel, elkészítésétől számítva maximum 3 órán keresztül maradhat szobahőmérsékleten. Tegyük minél előbb hűtőbe – ez a javaslat –, persze már nem forró állapotban. Újramelegítéskor pedig mindig csak annyit tegyünk a tányérra-fazékba, amennyit elfogyasztunk. A többi maradjon hideg, úgy tovább marad fogyasztható. A készételek tárolására vonatkozóan remek tippeket kaphatunk: a húslevest hűtőben 1–2 napig, fagyasztóban 2–3 hónapig tárolhatjuk – úgy, hogy a zöldségeket, húst külön vesszük. A főtt húsok 2–3 napig állnak el fogyasztható állapotban a hűtőben s 2–3 hónapig a fagyasztóban. A sült csirke tovább marad friss: hűtőben 3–4 nap, fagyasztóban 4 hónap az ideje. A szószos tésztaételeket gyorsan együk meg, mert hűtőben 1–2 nap a fogyaszthatósági idejük, fagyasztóban azonban 1 hónapig értékes ebéd vagy vacsora lehet belőlük. A főtt kemény tojás igazán tartósnak bizonyulhat, hiszen hűtőben tárolva 5–7 napig is élvezetes a fogyasztása, ellenben fagyasztószekrénybe nem érdemes tenni, mert ehetetlenné válik kiolvasztáskor. De jó hír, hogy a süteményeket, pitéket sem kötelező befalni azonnal, ahogy kikerülnek a tepsiből: hűtőben elállnak 1–3 napig, fagyasztóban pedig akár 4–6 hónapig is. S ha már karácsonyra készülünk, itt jegyezzük meg, a házi zserbó is ilyen – fagyasztóból kiolvasztva hetekkel, hónapokkal később is páratlan élményt nyújt. Érdemes tehát akár már most elkezdeni a készítését, és ott lehet „frissen” az ünnepi asztalon is…