Nótával tesztelték a főzőtudományt Vértesacsán

Nyilván mindenhol ugyanez, vagy nagyjából hasonló volt elmondható, mint amiről szombaton Vértesacsán számoltak be: a járvány miatt két év kényszerszünet után indították újra hagyományos közösségi rendezvényeiket a helybéliek. Évekig disznóvágással búcsúztatták a telet annak érdekében, hogy átörökítsék az utókornak a nagymamák és öregapák szokásait: az abalé főzését, a vér sütését, a hurka és kolbász elkészítését. Idén szerényebb kivitelben, de ismét egy remek közösségi programmal köszöntötték a tavaszt.  

Bali Imréné, Táncos Gyuláné és Barbély Ákosné gondoskodott arról, hogy remek húsleves készüljön el a széles kondérban. Nem messze tőlük Schilling János alpolgármester a marhalábszár pörkölt sűrű szaftjában állította meg a hatalmas fakanalat, bizonyítva, hogy mindent úgy csinált, ahogyan azt kell ahhoz, hogy senki ne csalódjon abban, amit a tányérjába mer. A székelykáposzta László Ferencné főzőtudományát dicsérte szótlanul, de kínált ő resztelt csirkemájat is annak, aki valami könnyebbet kívánt. A faluebéd közben kért tapsot Kovács Zoltán polgármester a Pátkai Jómadarak számára, akik nótáikat citerával és tangóharmonikával kísérték. A gyerekek felmászhattak az ugróvárba vagy Élő Géza valamelyik matuzsálemi korú traktorjára, játékból horgászhattak és íjászkodhattak is, esetleg meglátogatták a játszóparkot, vagy részt vettek a kézműves foglalkozáson. Akit pedig nem vidított fel eléggé az esőfelhők közül félénken kibukkanó tavaszi nap fénye, az kóstolhatott ízlése és teherbírása szerint a helyi borok vagy pálinkák közül.