Életképeket, sorsokat elevenít meg Fodor Zsolt a régmúlt időkből

Hogyan került közelebbi kapcsolatba az informatikával?

– Egy gyermekkori külföldi nyaralás hozta el az életembe a számítógépeket, akkor találkoztam először egy Commodore 64-es géppel, és amint családomnak lehetősége nyílt rá, be is szereztünk egyet. Akkoriban elsősorban maga a számítógép érdekelt, majd későbbi munkám is ehhez a területhez kötődött.

Hogy jött az elhatározás, hogy a történelmi Magyarország területén található épületekről készítsen 3D-s látványrajzokat és rekonstrukciókat?

– Amikor először találkoztam a számítógépes grafikák készítésének lehetőségével, nagyon megragadott ez a világ, ezért szabadidőmben elkezdtem rajzolgatni, próbálgattam a számítógépes program és a saját képességeimet. Mivel mindig érdekelt a történelem – gyerekként régész szerettem volna lenni –, gondoltam, megpróbálkozom egy-egy magyar vár megrajzolásával. A történelem viharai sajnos nem kímélték ezeket az erődítményeket hazánkban, hiszen vagy az ellenség vagy – hogy ne kerüljön az ellenség kezére – a várvédők rombolták le azokat. Ezért is fogalmazódott meg bennem később, hogy a virtuális ábrázolással valamennyire „feltámaszthatók” ezek a történelmi színhelyek.

Mi kell a jó inspirációhoz, hogy lesz egy elgondolásból később képi, videós megjelenés?

– Kezdetben a számítógépes rajzolás technikáját kellett elsajátítanom, nem foglalkoztam még a történelmi hitelesség kérdésével. Kerestem különféle ábrázolásokat az adott erődítményről, s azok alapján igyekeztem elkészíteni a 3D-s verziót. Lelkesülésemben feltöltöttem ezeket a kezdetleges videókat az internetre, és azt vettem észre, hogy sokan kedvelik ezeket, többen hozzászóltak, kritikát is megfogalmaztak, vagy az adott várat nálam jobban ismerőként javaslatokat tettek a hibák javítására, illetve, hogy melyik várat rajzoljam még meg. Videóimat látva később megkeresett egy-egy régész-kutató is, hogy készítsek képeket és videókat kutatásuk tárgyáról: kőkorszaki és Árpád-kori településekről, római kori épületekről és még sorolhatnám. Így dolgozhattam a Budapesti Történeti Múzeumnak, az Aquincumi Múzeumnak, a martonvásári Beethoven Múzeumnak és a Nemzeti Múzeumnak is. Eközben megtapasztaltam a történész-régész kutatók precizitását, és megértettem, hogy mennyire fontos a történeti hűség egy-egy ábrázolásnál – ami hiteles források hiányában sokszor nem is annyira egyszerű… Ezért ma már nagyon fontos számomra, hogy kapjak történész-szakmai segítséget egy-egy munkám elkészítéséhez.

Melyik eddigi alkotására a legbüszkébb és mi a következő projekt, amit Fejér megyéből tervez feléleszteni a múltból?

– Tősgyökeres martonvásáriként nagyon örültem, amikor megkerestek, hogy készítsem el a helyi Brunszvik-kastély különböző korszakait bemutató ábrázolásokat, videókat. Ez az egyik legkedvesebb rekonstrukcióm. Martonvásár viszonylag kicsi település, de – régi fotók, leírások alapján – majd még igyekszem megrajzolni a jelentősebb, esetleg már nem létező épületeket, illetve a település egészének korábbi, 20. század eleji képét is. De emlékezetes számomra, hogy egy erdélyi meghívás keretében közelebbről is megnézhettem néhány ottani erődtemplomot (Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Árkos), és Gyöngyössy János értő magyarázatát és ábrázolásait felhasználva, azokat is elkészíthettem. Terveim között szerepel a Pannóniai Limes erődrendszerének, illetve egyes épületeinek elkészítése is (légiótáborok, kikötőerődök, őrtornyok…). Fejér megyében is több ilyen erődítés állt, például Ercsi határában, Dunaújváros és Adony környékén.