A beteljesületlen szerelem hajcsavarói Csabdiról

Először is a hajszálakról és a hajcsavarókról. A reformkor hölgyei is szerették göndör fürtökké csavargatni szinte soha le nem vágott hajukat, s ehhez felhasználták, ami kézre esett. Leginkább papírcsíkokra tekergették türelmesen a csíkokra szedegetett hajakat, idejük aztán volt bőven a kétkezi munkára nem kényszerített lányoknak, asszonyoknak. Lassú, ráérős élet volt a 19. század közepén. De ugorjunk a mába! A kecskeméti Katona József Múzeum Petőfi költészete címmel meghirdetett országos pályázatára nevezett a Csabdin élő Elek Ágnes textiltervező képzőművész, mégpedig helyi ihletéssel. Egyébiránt már olvashattak róla lapunkban egy helyi kiállítása alkalmával, különleges ékszereket tervez és készít újrahasznosított papírból, érdekeseket, szépeket.

Csabdit választott lakóhelyükként szereti az egy gyermeket nevelő kis család, Ágnes tagja a Csabdi, Vasztély Jövőjért Egyesületnek is, s lelkesen kutatja a helyi múltat. Így bukkant a temetőben Móricz Ferencné született Csáfordi Tóth Róza síremlékére, aki dokumentáltan az egyik plátói szerelme volt Petőfi Sándornak. A Vas megyei Csöngén élő szőke leányhoz írta Róza című szerelmes versecskéjét az Ostffyasszonyfán tartózkodó Petőfi 1839-ben, miután társaságban találkoztak egymással. Állítólag levelezgettek egy ideig, ám az apa, Csáfordi Tóth Ferenc betiltotta az ébredező érzelmek kibontakozását a szegény költővel. A Tóth Róza-legendárium szerint a hajcsavaróiba dugta a szerelmes lány a Petőfi-leveleket. A zord apa, ha tudta volna… „Rózát végül a Csabdiban élő Móricz Ferenc táblaíró földbirtokos vette feleségül, aki úgy szerettette meg vele a községet és tette számára otthonossá, hogy pontosan olyan házat építtetett, mint a csöngei kúria volt. Napjainkban ebben az épületben üzemel a falu óvodája”, olvasható Elek Ágnes igen olvasmányos és szórakoztató pályamunkájában.

Sok áthallás, jelképes mondanivaló gazdagítja az elkészült művet, nem nélkülözvén az irodalmi és iparművészeti humort és alapanyag-használatot átvitt értelemben is. Szövött lepedővásznat hasogatott csíkokra Ágnes, miként a múltban is minden anyagdarabkát felhasználtak a végső megsemmisülésig. Ezekre a csíkokra tekerte fel a szőke hajszálakat, amelyek azonban mégsem valódiak, miként szerette volna az alkotó. A környékbeli fodrászok elmondták a megkeresésére, hogy beteg gyerekeknek készítendő parókák céljára ajánlják fel a vendégek levágott hajukat, így más, hajhoz hasonló műhajból dolgozott a művész. Mert nemcsak a hajcsavarókra tekerte, hanem hímzőrámára kifeszített finom textilre is kivarrta Petőfi egyik versrészletét ezekkel a szőke szálakkal, mégpedig nem régies betűkkel, hanem saját kézírásával. Itt kell hozzátenni, hogy Ágnes múzeumpedagógus a Közlekedési Múzeumban, s a budapesti orvosi egyetem (SOTE) Pető András Karán tanít vizuális nevelést és bábkészítést. Az érzékenyítés alapérzése a képzőművésznek.

A kecskeméti Cifrapalotában a beküldött több, mint 300 pályaműből 125-öt fogadott el a zsűri, köztük a Csabdiban élő Elek Ágnes munkáját. Jövő júliusig megtekinthetőek az izgalmas alkotások A be nem teljesedett szerelem szimbólumának megjelenítésére szánta a Titokzatos hajcsavarókat a szép fiatal alkotó, a 21. századból küldött üzenetként. A mi Petőfi Sándorunk emlékére.