A vörös vércsék megmentése és a pockok távol tartása a célja a természetvédők programjának

- A program lényege, hogy olyan gazdákat kerestünk, akik a vércsetelepítéssel párhuzamosan önként vállalják, hogy nem fognak mérgeket használni a mezei pocok ellen. Természetesen ők jobbára olyan személyek, akik eleve nem tennének ilyet – fogalmazott a feol.hu kérdésére Kovács Gergely, a „Völgy-híd” Természetvédelmi Alapítvány képviselője. Hozzátette: a vörös vércse a mostanában jellemző enyhe teleken gond nélkül áttelel hazánkban, így akár egész évben jelen van a szántóföldek környékén. A mezei pocok a fő tápláléka - télen pedig kizárólagosan ezzel táplálkozik -, nyáron rovarokat, gyíkokat is zsákmányol. - Nem épít fészket. Eredetileg varjúfélék fészkeit foglalta el, de nagyon szívesen veszi a számára kifejlesztett mesterséges költőládát is. Egy festékkel megfelelően lekezelt, bádogtetős láda akár 20 évig is szolgálja a madarakat, elegendő csupán néhány évente frissíteni vagy pótolni a láda fenekén a gyöngykavicsot. Egy gazda a láda kihelyezésével tudatosan telepíthet vércséket szántóföldjei mellé. Ha nincsenek fák, egy 4-5 méteres oszlop is megteszi, az arra kitett ládába ugyanúgy belekölt a vörös vércse. A ládának legalább 4 méteres magasságban kell lennie, kelet vagy dél felé fordítva – árulta el a vércseláda titkát a természetvédő.

- A vércse általában négy fiókát nevel, melyeket a szülők kirepülésük után is etetnek. Mindez azt jelenti, hogy a vércsepár heteken keresztül minden nap több tucat pockot öl meg és fogyaszt el, egyetlen gramm vegyszer felhasználása nélkül, károkozási küszöb alatt tartva a pocokállományt – mutatott rá a gazdák számára is előnyös „kooperáció” lényegére Kovács Gergely.

Az akcióra Adony, Iváncsa, Zichyújfalu, Perkáta, Nagykarácsony és Nagyvenyim határában gazdálkodó személyek vagy cégek jelentkeztek. Első körben hét ládát tettek ki a megfelelő fákra, a munka azonban az útviszonyok függvényében folytatódik a tél folyamán.

- A stabilan leásott T alakú ülőfa is segíti a pocokkal táplálkozó ragadozók zsákmányolását. Különösen az egerészölyv ül fel ezekre szívesen, innen figyeli a pocokjáratokat, majd innen csap le az óvatlan rágcsálókra – tette hozzá a természetvédő, aki szerint ilyen T-fákat bárki maga is könnyen készíthet. – Ha a tövéhez támasztókat is beás, akkor jobban ellenáll a szélviharoknak.

Egy kis barkácsolással vagy pár ezer forintos ládavásárlással tehát rengeteget tehetünk azért, hogy környezetünk egészségesebb, élőbb, biztonságosabb legyen, szögezte le Gergely, hozzátéve, hogy az alapítvány örömmel segít bárkinek, aki gazdaságában, ültetvényében, szántóin szeretne tágabb teret hagyni a természetnek, otthont biztosítani a madárvilágnak.