Ugyanaz a betegség, vagy mégsem?

Talán jól gyanítjuk, hogy olvasóink többségének nincs disznaja és nem is vadászik rendszeresen. Mégis a magát valamire tartó, kulturált ember képben van a közbeszéd főbb témáival, melyek közé az utóbbi időben beszivárgott a sertéspestis fogalma is. Csakhogy! Bár a nevük és a klinikai, kórbonctani tüneteik, valamint az ellenük való védekezés szinte ugyanaz, mégis két egészen eltérő kórlefolyású betegségről is beszélhetünk, mikor sertéspestist emlegetünk, nem találván jobb témát a szomszédasszonnyal való csevegéshez. Komolyra fordítva a szót, mindkét betegségre a házisertés és a vaddisznó fogékony, az embert egyik sem betegíti meg, akad azonban több különbség is a két betegség között. Avagy mi a különbség az afrikai sertéspestis (ASP) és a klasszikus sertéspestis (KSP) között? 

A témában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) kérdeztük meg, amelynek tájékoztatása szerint mindkettő vírusos betegség, a KSP-t egy szimplaszálú RNS vírus, az ASP-egy duplaszálú DNS vírus okozza.

Fertőzés és tünetek

Mindkét betegség a beteg állatok minden váladékával (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely-és méhváladékkal) közvetlen érintkezés útján terjed, de fertőzött állatok húsával, füstölt, fagyasztott, nem hőkezelt termékekkel is tovább vihetők akár nagy távolságokra is. Ugyan így veszélyforrás a fertőzött alom, az ASP esetében a frissen betakarított széna, szalma vagy szemestakarmány, de mindkét betegség ragályfogó tárgyakkal (gépjárművekkel, lábbelivel, ruházattal, használati tárgyakkal, például villa, lapát, vödör, állatorvosi műszerekkel) is terjeszthető.

Mindkét betegség esetén általában rövid, az ASP heveny formája esetében 3-4 napos, míg a KSP esetében leggyakrabban 3-7 napos lappangási idő után jelentkeznek a tünetek: hirtelen bágyadtság, étvágytalanság, magas láz, testnyílásokból vérszivárgás, imbolygó járás, a bőrön vörös, vérzéses foltok kialakulása, vére hányás, hasmenés. A vemhes állatok elvetélhetnek. Túlheveny (peracut) lefolyása esetén az állatok hirtelen, minden tünet nélkül elhullhatnak.

Az egyik végzetesebb

A két betegség lefolyása, kórjelzése eltérő! Az afrikai sertéspestis egy viszonylag kis ragályozó képességű betegség, a fogékony állomány körülbelül 10 százaléka betegszik meg egy időben. A megbetegedett állatok 90 százaléka viszont biztosan elpusztul. A vírus ellen nem termelődik neutralizáló, tehát a vírust semlegesítő ellenanyag, így a fertőzést túlélők sem lesznek védettek. A vírus ezen tulajdonsága a legnagyobb akadálya jelenleg a hatásos vakcina kifejlesztésének. Szintén ezek a tulajdonságok teszik lehetővé a vírus számára, hogy a vaddisznóállományban nagyon sokáig, akár évtizedekig fent tudjon maradni, hiszen mindig lesz fogékony állat a terjedéshez.

A klasszikus sertéspestis vírusa ezzel szemben nagyobb ragályozó képességgel rendelkezik. Az érintett állomány mintegy 50 százaléka szinte egy időben fertőződik, betegszik meg, de csak az állomány maximum 25 százaléka hullik el. A betegséget átvészelt egyedek védettek lesznek a betegséggel szemben, így az a természetben egy idő után felszámolhatja saját magát, bár ez megfelelő igazgatási intézkedések nélkül ritkán következik be. Ez az ASP-nél nem fordul elő.

Veszély és intézkedések

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy mind a két betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség! Éppen ezért nagyon fontos, hogy a sertéstartók a legkisebb gyanú esetén is azonnal, késedelem nélkül értesítsék a szolgáltató állatorvosukat. Ha hirtelen elhullást tapasztalnak, akkor a hatósági állatorvost is értesíteni kell. Ez nem többletfeladat, hiszen az állattartónak egyébként is kötelessége, hogy a tartott állatának megbetegedése esetén haladéktalanul értesítse az állatorvost.

Ahogy a legtöbb vírusos betegség, úgy az ASP és a KSP ellen sincs hatásos, specifikus gyógykezelési lehetőség. A KSP ellen létezik vakcina, de használatára az egész Európai Unóban tilalom vonatkozik. Ettől eltérni csak vészhelyzetben, az EU Bizottság jóváhagyásával lehet – tudtuk meg a Nébihtől.

Védekezés

Védekezni egyértelműen a betegségek sertésállományba történő behurcolása ellen lehet és kell. Ennek legfontosabb lépései:

· Csak legális, regisztrált helyről, megfelelő kísérő dokumentumokkal, állatorvosi igazolással vásároljunk sertést!

· Az állatok közelébe idegent, szomszédot, vadászt semmi esetre se engedjünk.

· Az állatok tartási helyét zárjuk el a gépjármű-forgalom elől, és mi is minden esetben öltözzünk át, használjunk kéz-és lábfertőtlenítőt, mielőtt az állatok közelébe megyünk.

· Csak legális kereskedőtől vásároljunk takarmányt, a frissen aratott gabonát minimum harminc napig pihentessük.

· Állati eredetű élelmiszert tartalmazó moslék etetése szigorúan tilos!

· Az alomnak szánt szalmát vaddisznótól elzárva kilencvennapos várakozási idő után szabad felhasználni. A szénát és szemestakarmányt pedig a betakarítást követően legalább harminc napig kell úgy tárolni, hogy vaddisznók ne férhessenek hozzá és csak ezután használhatóak a sertések takarmányozására.

Vaddisznóállományok esetében az állomány jelentős csökkentése, így a tovább terjedés megakadályozása a legfőbb feladat. Hasonlóan fontos az elhullott vaddisznók keresése és ártalmatlanítása, így a terület vírusterhelésének csökkentése.

Nagy létszámú telepek esetében nagyon szigorú járványvédelmi előírások vannak érvényben, amelyek betartását a hatóság fél évente ellenőriz. A kis létszámú állományok esetében is be kell tartani a Jó Sertéstartási Gyakorlatot előírásait, amit a hatóság a 2022. évi cenzus (sertésösszeírás) során minden tartónak nyomtatott formában is átad.

Mindezek megtanulandó és megfontolandó tudnivalók mindazoknak, akik gazdaként sertéseket tartanak, vagy vadászként dolguk akad a vaddisznókkal, esetleg kertvárosi lakóként fontolgatják egy kedves hobbi disznó, avagy törpemalac beszerzését a hátsó kertbe.