Összefogott az Egyetem és a tógazdaság a rétimajori halakért!

Ha sikerrel zárul az a kísérlet, amit a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával együttműködve szaporodásképtelen amurok előállítására folytat a rétimajori halgazdaság, a tavak, csatornák, vízfolyások medrének takarításánál nem lesz szükség a sok pénzt, folyamatos emberi munkát igénylő, s a környezetet szennyező gépekkel történő munkákra. Létezik ugyanis olyan környezetbarát és természetes megoldás, amelyben a „dolgozók” ráadásul ingyen „végzik el” ezt a szükséges és fontos munkát.

- A kísérletet az tette szükségessé, hogy az európai uniós természetvédelmi irányelvek szerint az európai vizekbe nem telepíthetők nem őshonos, szaporodásra képes halak – mondja Lévai Ferenc, a rétimajori tógazdaság vezetője.

- Márpedig az amur nem őshonos halunk. Első egyedeit mintegy öt évtizede telepítették be a hazai tavakba, azzal a céllal, hogy pusztítsák, irtsák a felesleges vízinövényeket, segítsenek a meder tisztántartásában. A halfajta amellett, hogy remekül rendben tartotta a medreket, gyorsan népszerű lett a horgászok és a halkedvelők között is. Takarító tevékenységére pedig még sosem volt olyan nagy szükség, mint manapság, a felmelegedés következményeként ugyanis felgyorsult a vízinövények fejlődése, a korábbinál 20-30 százalékkal több termelődik belőlük a vizeinkben. Ez a növénytömeg arra kényszeríti a fenntartókat, hogy a vízlefolyás fenntartása végett egy idényben akár többször is levágják a túlburjánzott növényzetet – teszi még hozzá Lévai Ferenc.

A tógazdaság vezetője példaként említi a Malom csatornát, amit a vízügyi szakemberek tavaly alaposan kitakarítottak, de ettől függetlenül a 70 százalékát mostanra újra elborította a nád, a sás, amit úszó kaszákkal kénytelenek vágni. Arra, hogy az amurok milyen sok munkától mentesítik a tavak, vízfolyások fenntartóit, bizonyíték egy ráccsal kétfelé választott rétimajori csatorna. Az a fele, amelyben az amurok „dolgoznak”, tiszta, az amurmentes részt pedig dúsan borítja a növényzet. A szakember szerint egyértelmű, hogy a vizek rendben tartásának leghatékonyabb és legolcsóbb módja a növényevő halak bevetése. Mivel azonban a szaporodásra képes amurok számának bővítését az európai uniós irányelvek nem teszik lehetővé, meg kellett találni a hal szaporodásképtelenné tételének módszerét.

- Bercsényi Miklós professzor csapatával és a Gazdasági Operatív Program (GOP) keretében elnyert pályázati támogatással olyan ikrakezelési eljárást dolgoztunk ki, amelynek az alkalmazásával a kikelő amurlárvák sterilek lesznek, két y és egy x kromoszómájuk van – magyarázza Lévai. – Ezt az egyetem szakemberei vérvizsgálattal ellenőrzik, amelynél csak a 90 százalék feletti eredmény számít jónak. A kísérlet első eredményei biztatóak: a nevelőtóban félmillió, második hónapos, parányi steril amur növekszik már. Őszre elérik a 4-5 dekás súlyt, s ha a továbbiak is minket igazolnak, jövőre már be lehet telepíteni őket a természetes vizekbe. Évente egymillió szaporodásképtelen amurt szeretnénk előállítani és 1-2 nyaras korban értékesíteni. A halászati ágazatban kevés hasznosabb dolgot tudok elképzelni, mint azt, hogy ezek a halak „ingyen” rendben tartják a vizeinket, az elfogyasztott tetemes mennyiségű zöld tömeget pedig értékes halhússá alakítják. Vannak persze, még megoldásra váró kérdések, de rövidesen azokra is megtaláljuk a választ – emelte ki a halászati szaktekintély.