Európa egyik legnagyobb méhészeti találkozója és vására volt Fehérváron

Méznagyhatalomnak számítunk, hiszen Európában itt a második legnagyobb a méhsűrűség, mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik.

Ha a lakosság 60-70 százaléka naponta elfogyasztana egy teáskanál mézet, akkor az összes belföldön megtermelt mennyiség elfogyna”

– Bross Péter érzékletes példával szolgált.

Több mint száz hazai és külföldi kiállító

Szombaton, Székesfehérváron rendezték Európa egyik legnagyobb méhészeti vásárát. A 31. Országos Méhésztalálkozó és Vásár a szokott helyen, a Videoton Oktatási Központban várta a szakmát és a nagyközönséget, a nap során több mint száz hazai és külföldi eszközkiállító, méhészbolt, kaptárgyártó és méhész kínálta termékeit. A helyszín – stílusosan – egy zsibongó méhkashoz hasonlított, az előzetes adatok szerint mintegy 4000-4500-an látogattak el a seregszemlére.

Kovácsné Kósa Irén, a Székesfehérvári Méhészklub vezetője, a Szent István Mézlovagrend ceremóniamestere igazi mézünnepnek titulálta a pénteki mézfesztivált és a szombati méhésztalálkozót. Úgy fogalmazott: a méhészek évről évre hitet tesznek a hagyományőrzés, az összefogás és az összetartozás értéke mellett.

A délelőtti hivatalos megnyitóra Szabó János tárogatómuzsikája hívogatta az érdeklődőket. A méhészeket és a közönséget Lesti Kitti mézkirálynő, Róth Péter alpolgármester, Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei elnöke, Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Nagy Gyula, a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke köszöntötte, mézédes napot kívánva.

Méhészeti előadások, bio méz, London

A szakmai program előadásai kitértek az éghajlatváltozás méhészeket érintő várható hatásaira, a bio méz térhódítására és az okos méhészkedésre. Szóba került az emberek, méhek, peszticidek és esélyek témaköre, valamint bemutatták egy londoni méhészkedés érdekességeit is.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökének nyitó előadása teljesen letisztultan az Aktualitások címet viselte. Kitért mindenre, sőt még azon túl is, összességében nem igazán megnyugtató képet festve. Azt bizton megállapíthattuk: amiről nem beszélt, az nincs is a méhészeti ágazatban.

A méhállomány létszáma az utóbbi években mind Európában, mind Észak-Amerikában riasztó mértékben csökkent. A jelenség azért is ijesztő, mert a világ élelmiszerbiztonsága és a biológiai sokféleség nagymértékben ezektől a beporzó rovaroktól függ. Jól tudjuk: a méz ősi élelmiszerünk, életelixírünk. Karrierje az ókortól töretlen, a középkorban már egy sereg betegség ellen kínálták. Rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, hatása áldás a szervezetnek.

Több mint 25 ezer méhfaj létezik, a rovarbeporzású növényfajok 80 százalékának fennmaradását köszönhetjük a méheknek. Nélkülük haszonnövényeink 75 százalékának csökkenne a terméshozama. A méhpusztulásért felelős három legfontosabb tényezőnek az élősködőket, a nagyüzemi mezőgazdaságot és a globális klímaváltozást ítélik a szakemberek.

– A tökéletes termeléstechnológiát 1994-ben a többlettermelés érdekében kerestük – emelte ki Bross Péter –, 2019-ben viszont a méheink életben tartása érdekében keressük.

Hazánkban a vetésterület 50 százaléka méhlegelő. A méhcsalád-összeomlásokat korábban a helyi rossz gyakorlat okozta, míg a múlt évben az ijesztő módon országos szintűvé vált repce és a napraforgó táblákon alkalmazott rovarirtó csávázószer. Az OMME júniusban azonnal jelezte mindezt az agrárminiszternek és a méhészeknek.

Bross Péter a megtett javaslatok sorában egyebek között a 25 Celsius fok feletti permetezések tiltását, a méhkímélő technológiák bevezetését, a neonikotinoid stopot, a növényvédő szerek nyomon követését, a Nébih ökotoxikológiai laboratórium létrehozását hangsúlyozta előadásában.

A párbeszéd megkezdődött...