Gazdakörök: új tagozatokkal bővültek Fejérben is

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségébe (Magosz) tartozó, a gazdatársadalom jelentős részét összefogó szerveződések feladata, hogy a döntéshozóknál megjelenítsék, képviseljék a gazdák érdekeit, segítsék azok érvényesítését, támogassák a mezőgazdasági termelők szakmai fejlődését és munkáját, elképzeléseik megvalósítását, továbbá „összehozzák” és a gazdálkodással kapcsolatos friss információkkal lássák el az adott térség gazdálkodóit.

Fejér megyében mintegy 360 taggal 16 gazdakör működik. A két legnagyobbhoz, – a szabadbattyánihoz és a lajoskomáromihoz – csak az adott település gazdálkodói tartoznak, a többi kör tagságát néhány, egymáshoz közeli falu termelői alkotják – tudtuk meg a megyei szövetséget elnökként 2010 óta vezető Kiss Norbert Ivótól.

Mint mondta, az első Fejér megyei gazdakörök megalakulása óta eltelt 26 év alatt a cél mindvégig az volt, hogy a gazdák érdekeit érvényesíteni tudó, összefogásra képes, erős gazdakörök működjenek a megyében, s ez a szándék teljesült is. Bár a szerveződések elsősorban a gazdálkodók képviseletére jöttek létre, részt vállalnak a településen adódó feladatokból is. Az utóbbi időszakban nemcsak aktívabbak lettek, hanem bővültek is a gazdaszerveződések: a közelmúltban két új tagozattal gyarapodott a megyei gazdakör család. Tavaly év vége felé alakult meg a gazdaasszony, idén januárban pedig az ifjú gazda tagozat. Mindkettőre nagy szükség volt.

A gazdaasszonyok, akárcsak a családi körben, komoly háttérmunkát végezve támogatják a gazdák munkáját, az ifjú gazdálkodók pedig – a közeljövő meghatározó mezőgazdasági termelőiként – a friss tudást, a fiatalos lendületet viszik be a szövetség munkájába. Azt, hogy a fiatal agrárszakemberekre milyen nagy mértékben számít a gazdatársadalom, jelzi: a tagozat közelmúltban Tácon tartott alakuló ülésén Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz országos elnöke is az agráréletpálya választására biztatta a rendezvényen részt vevő fiatalokat. Az ifjú mezőgazdasági vállalkozókra fontos feladat vár.

Mivel idősödik a gazdatársadalom, egyre sürgetőbb az agrárgazdaságban is a generációváltás. Azok a termelők ugyanis, akik a rendszerváltás környékén, nagyrészt még középkorúként s többnyire kárpótlás révén birtokhoz jutottak, ma már a nyolcvanadik életévük felé közelednek, s egyre fontosabb probléma számukra a gazdaság átadása. A szerencsésebbeknek erre a családon, rokonságon belül van lehetőségük, de sokuknál csak egyéb megoldás – például a birtok értékesítése – jöhet számításba.

Ezért a gazdaságátadás rendezett lebonyolítása érdekében a Magosz és az agrárkormányzat szakemberei olyan szakpolitikai program megalkotásán dolgoznak, amely az idősebb generáció számára könnyebbé, rendezetté teheti a megoldást. Ugyanakkor azon is munkálkodnak, hogy ráirányítsák a gazdák figyelmét a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, a fiatalok számára pedig vonzóvá tegyék az agrárpályát, a gazdálkodást. A gazdakörök a gazdagenerációk találkozására is kínálnak lehetőséget, egyebek között azzal, hogy olyan programokat szerveznek, amelyeken a korszerű gazdálkodási módszerekről, eszközökről, szaporítóanyagokról, a munkájukat segítő új agrárkutatási eredményekről szerezhetnek új ismereteket – kortól függetlenül – a gazdálkodók. Azt az időszakot, amikor kevesebb a határban a munka, arra is kihasználják, hogy a gazdák együttműködését is erősítő találkozókon megismerkedjenek egymás munkájával, s megvitassák a gazdálkodással kapcsolatos közös problémákat.