Mennyit számít a szarvasmarhák metánja?

Mi lehetne egy magyar gazda válasza a környezetvédők állításaira?

– Mint termelőnek is és mint a szövetség elnökének is az a véleményem, hogy a környezetvédelem, a bolygó megvédése, az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának csökkentése rendkívül fontos feladat. Minden gazdának, de valójában minden földlakónak a feladata, és a jövőben még inkább annak kell lennie. Az éghajlatváltozás tényét elvitatni nem lehet, legfeljebb az okairól lehet vitát nyitni, de leginkább érdemes matematikai számításokat végezni.

Olvasok olyanokat, hogy a 10 legnagyobb tengerjáró teherszállító hajó ühg-kibocsátása egyenértékű a föld összes gépjárművének környezetkárosításával, és tegyük hozzá, hogy nem csak 10 ilyen hajó járja a tengereket. A repülőgépekről is beszélhetnénk, amikből most a pandémia okán nem jár olyan sok, de volt, hogy 30-40 ezer repülőgép is fent volt egyszerre a levegőben.

Ha az imént felsorolt adatok igazak, akkor nem jöhet ki az a számtan, mely szerint 10, de merészebbek szerint akár 20 százalék az az ühg-kibocsátás, amit a szarvasmarhára rónak. Nem lehet valós szám, már csak azért sem, mert annak idején bölények milliói szaladgáltak Észak-Amerikában, és akkor nem volt ilyen gond. Ma kevesebb marha van, mint akkoriban, mégis több tej termelődik, mint régebben.

Van a világnak olyan szeglete, ahol az egy állatra jutó tejtermelés 1600 liter évente. Ma Magyarországon 10 ezer liter körüli a laktációs termelés. Ha egy állat egy évben 10 ezer liter tejet ad, az a hatékonysága okán tizedannyi káros gázt bocsát ki, mint az, amelyiknek csak ezer liter körüli az éves tejtermelése. Magyarországon az ühg-kibocsátás 1 tonna tejre vetítve a környezetvédelmi szabályok betartása okán alacsonyabb, mint más nyugat-európai országokban.

Hogyan lehet a veszélyes gázok termelését tovább csökkenteni?

– Itthon a környezetvédelmi beruházások, mint például a zárt trágyatárolók vagy az ehhez hasonló fejlesztések megtörténtek. Ezenkívül a hollandiai Wageningen Egyetemen kísérleteket folytatnak azzal kapcsolatban, hogy ha a marha valóban ilyen sok ühg-t termel, akkor zárt telepen kell tartani az állományt és felfogni a gázt, és az ebből keletkező elektromos áramot fel lehet használni az istálló klimatizálására. Érdemes csökkenteni az épület hőmérsékletét, mert a tejelő marha komfortzónája 8 és 16 Celsius-fok közé tehető, vagyis a hőséget nehezebben viselik, mint a hideget. Amíg ezek a legújabb fejlesztések nincsenek meg, addig is tehetünk a káros gázkibocsátás csökkentése érdekében. Nálunk például olyan takarmányozást folytatunk, amivel a gázkibocsátás az EU által javasolt szint alatt marad. Ezek olyan takarmányok, amik nem túl hosszú ideig erjednek a marha összetett gyomrában.

Európai viszonylatban milyen helyen állunk? Mennyire vagyunk zöldek?

– Azt kell mondanom, hogy figyelembe véve más országok műtrágya-, illetve növényvédőszer-felhasználását, Magyarországon kedvező a helyzet. A magyar gazda eddig is megőrizte a környezetét a jövő nemzedéknek, így a legnagyobb környezetvédő maga a gazda, mert neki a megélhetése is ettől függ, és át kell majd adnia az utána érkezőknek. Jelenleg nálunk a műtrágya-felhasználás hatóanyaggal számolva kevesebb, mint 92 kilogramm egy hektárra vetítve. A nyugat-európai országokban ez a szám 150 és 180 kg/hektár körül mozog. A nitrogénegyensúly nálunk 39 kilogramm, miközben a híresen zöld vagy annak tartott Ausztriában 41, míg a fejlettnek számító Benelux államokban ez a szám 130 fölött van.

És ha már környezetvédelem. A növényvédő szerek egy hektárra kivetített hatóanyagának mennyisége ma Magyarországon 1,8 kilogramm. Olaszországban ez a szám 4,8, míg a Benelux államokban három kilogramm fölött van. Tehát a környezetvédők helyesen harcolnak a környezetünk védelméért, teljesen igazuk van, de nem szabad fűnyíró elv szerint gondolkodni az Európai Unióban. Magyarország az 1,8-as értékből csökkentsen negyven százalékot, miközben egy másik ország a 4,8-ból? Ha meg is teszi mondjuk egy belga, akkor is másfélszerese lesz a kijuttatott permetszer a jelenlegi magyar felhasználásnak. Az a baj, hogy nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy a magyar gazda zöld. Zöld színű minden tekintetben. Ha ezt a szintet elérik a nyugat-európai gazdák, akkor mondhatnánk, hogy persze vállvetve menjünk tovább, de addig hogyan lehetne?

Azt hiszik az európai környezetvédők, hogy a közép-európai országok környezetrombolók. Ab ovo, hát nem igaz. Teljesen egyetértek azzal, hogy ha valahol 100 fölött van a nitrogénegyensúly és 4,8 kilogrammos a növényvédőszer-hatóanyagok felhasználása, ott meg kell változtatni a helyzetet. Azokon a helyeken álljanak a sarkukra a környezetvédők, és ezt rendezzék el, de sose fűnyíró elv szerint!