Csökken az új építésű lakás áfája

Az otthonteremtés esetében a kormányzati csomag a következő két évben akár 20, a felújítást tekintve pedig akár 50 százalékos növekedést is hozhat. Ez a támogatáspolitika az elmúlt években is irányt szabott a lakásszektor minden szegmensének, a 2016-ban életbe lépett lakásépítési támogatások felfelé ívelő pályára állították a lakásépítést.

A lakásfelújításokat is ösztönözte az elérhető állami támogatás (különösen a panelek és családi házak esetében), valamint a kedvező finanszírozási feltételek (gondoljunk itt a Babaváró hitelre vagy az MFB nullaszázalékos, energetikai hatékonyság növelését célzó hitelére). 2019-ben ugyan kissé csökkent a felújítások száma, de ez elsősorban kínálati problémák miatt következett be (a fellendülő lakásépítés elszívta az építési kapacitások egy részét a felújításoktól). Idén viszont – dacára a járvány megjelenésének – a felújítási, korszerűsítési tevékenység egyáltalán nem csökkent, sőt.

Részben a járvány okozta gazdasági visszaesés mérséklése, részben a kormány demográfiai programjának támogatása céljából idén októberben több új, a lakásszektort érintő támogató intézkedést jelentettek be. 2021. január 1-jétől ismét 5 százalékra csökkentik az új építésű lakások áfakulcsát (legalábbis a 150 négyzetméternél kisebb társasházi lakások és a 300 négyzetméternél kisebb családi házak esetében). A csokot igénybe vevő családok még az 5 százalékos áfa összegét is visszaigényelhetik, és nem kell vagyonszerzési illetéket sem fizetniük (ez utóbbi kedvezmény használt lakások megvásárlása esetében is érvényes lesz).

A kormány támogatja továbbá az új többgenerációs otthonok létrehozását, ezért január elsejétől a családi házak tetőtér-beépítéséhez is igénybe vehető lesz a csok, akár annak maximális összegével (10 millió forint) is. Emellett a kormány Otthonfelújítási programot hirdetett, ennek keretében a legalább egy gyermeket nevelő családok lakásfelújítási és lakás-korszerűsítési költségeinek felét átvállalja az állam, 3 millió forintos összeghatárig. A bejelentett intézkedések jól illenek a kormányzat eddig követett stratégiájába: az állami támogatások igénybevételi lehetőségeinek fokozatos szélesítésébe. Új elem viszont a lakásfelújítások és -korszerűsítések fontosságának felismerése, e tevékenységek érdemi és direkt támogatása.

Az új lakásokat terhelő kedvezményes áfakulcs visszaállítása 2022-ig várhatóan ismét lendületbe hozza az ezzel foglalkozó építőipari cégeket. Bár a gazdasági környezet sokkal rosszabb a korábbinál, de ez az intézkedés arra biztosan elég lesz, hogy a lakásépítés várt visszaesésének mértékét enyhítse. A GKI korábban 2021-re és 2022-re 12-14, illetve 15-17 ezer lakás felépülésére számított. Az intézkedés hatására módosított prognózis szerint jövőre 15-17, 2022-ben 18-20 ezer lakás épülhet fel.

Az illetékfizetési kötelezettség eltörlése enyhít az érintett családok anyagi terhein, bár ezt az illetéket eddig is lényegében csak a társasházi lakásokat vásárlóknak kellett megfizetniük. Az áfa visszaigénylésének lehetősége is csökkenti az érintettek költségeit.

Ugyanakkor e két intézkedés csak szerényen és nagyon áttételesen szolgálja a fogyasztás bővülését. A tetőtér-beépítések támogatása az érintettek számára nagy ajándék, de jelentősége csekély.

2020 első fél évében a felvett lakáshitelek mindössze 0,5 százalékát fordították lakások bővítésére, ennek alapján a lakossági igény nem túl nagy, a következő két évben talán 3-5 ezer igénylésre lehet számítani. Jelentős viszont az Otthon­felújítási program hatása.

A támogatás összege számottevő, hiszen az önerő és a támogatás együttes összege 6 millió forint lehet, ebből egy társasházi lakás, illetve egy családi ház esetében is érdemi felújításokat lehet végeztetni.

Mindehhez problémaként merülhet fel az önerő biztosítása, banki vélemények szerint e támogatások fele-kétharmada valamilyen hitellel egészülhet ki. A GKI arra számít, hogy 2021-ben és 2022-ben akár 120-150 ezer család is igénybe veheti ezt a támogatást (2019-ben mintegy 150 ezer lakás újult meg). Kockázati tényező a támogatás által kiváltott potenciális áremelkedés, illetve az építőipari kapacitások szűkössége – derül ki a közös felmérésből.