2021.06.18. 20:00
Késve érik a cseresznye és kevesebb lesz
Az importgyümölcs mellett a napokban megjelent a piacokon és az üzletekben az itthon termett cseresznye is, de egyelőre még csak a korai fajtákból csemegézhetünk. A későbbi érésű ropogósakra még várni kell kicsit, bár a hét közepétől berobbanó meleg remélhetően azoknak is felgyorsítja az érését.
Az importgyümölcs mellett a napokban megjelent a piacokon és az üzletekben a hazai cseresznye is, de egyelőre csak a korai fajtákból csemegézhetünk. A későbbi érésű, finom ropogósra még várni kell, de a hét második felétől berobbanó meleg remélhetően annak is felgyorsítja az érését. A hűvös tavaszt, több más gyümölcshöz hasonlóan, a cseresznye is megsínylette, összességében két-két és fél hetet csúszott az érése, s a kedvezőtlen időjárás, a tavaszi fagy a szakemberek becslése szerint 50-60 százalékos terméskiesést is okozott. Bár a gyümölcs ára nem alacsony, jelentős árletörést nagy valószínűséggel az sem okoz majd, ha a mostaninál már nagyobb mennyiségben kerül piacra a hazai termés.
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Az áprilisi, májusi fagyokat, a hűvös éjszakákat, a kedvezőtlen időjárást, több más gyümölcshöz hasonlóan a cseresznye is megsínylette. A fagy virágzás idején érte az ültetvényeket, s bár a termelők próbáltak védekezni, jelentős károkat okozott. Az egészen korai fajták már virágban voltak a lecsapó mínuszok idején, a későbbi érésűeket zöld, illetve fehér bimbós állapotban érte a fagy.
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Ezért azok valamivel kevésbé sínylették meg a számukra kedvezőtlen időt, a fagyos éjszakákat. Hunyadi István, a FruitVeb, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet szakmai igazgatója a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére a kedvezőtlen időjárás következményeiről elmondta: összességében mintegy két-két és fél hetet késett, illetve csúszik a cseresznye érése, s a becslések szerint összességében 50-60 százalékos terméskiesést szenvedtek el az ültetvények. Ezért számítani lehet rá, hogy kevesebb hazai cseresznye kerül a piacra, viszonylag rövid lesz a szezon, s a kisebb termés miatt kialakult keresleti piac kedvezőtlenül hat a fogyasztói árakra. A szakmai igazgató úgy véli, feltehetően annak sem lesz jelentősebb áresés az eredménye, ha a felgyorsult érést követően, nagyobb mennyiségben kerül majd hazai cseresznye az árusítóhelyekre, bár remélhetően valamelyest csökkenhetnek majd a mostani – részben a drágább import miatt megnőtt – árak.
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap
A hazai környezeti adottságok egyébként kedveznek a cseresznye termesztésének, ennek ellenére nem vagyunk „cseresznye-nagyhatalom”. Országosan mintegy 2700 hektáron terem nálunk ez a finom gyümölcs. Ez a terület már lényegesen több a korábbinál, az ezredforduló tájékán ugyanis még csak 1000 hektáron termesztettek a nagyobb ültetvényeken és a kiskertekben cseresznyét. Az új telepítések jó része azonban még nem fordult termőre, ahhoz ugyanis, hogy a fiatal fák gyümölcsöt adjanak, átlagosan négyévnyi fejlődésre van szükségük. A legnagyobb cseresznyések Pest, Bács-Kiskun, Borsod, Szabolcs és Heves megyében vannak. A megtermett gyümölcs 80-90 százalékát itthon fogyasztjuk el, a „maradékot” a környező országokban értékesítjük, de a cseresznyeexportunk még a termésgazdagabb években sem volt jelentős.
