A zöldség-gyümölcs termesztő gazdaságok is érzik a munkaerőhiányt

Apáti Ferenc szerint a kertészet jövőbeni fejlődésének legfőbb gátja ma már a munkaerőhiány, amely közvetlenül és közvetve is évi 50–80 milliárd forint kárt okoz az évi 300 milliárd forint körüli termelési értéket előállító ágazatban. A zöldség-gyümölcs termesztésre épülő feldolgozóiparral együtt pedig a termelési érték kiesése a szektor teljes szintjén megközelíti a 100 milliárd forintot. Néhány éve még bőven volt a kertészeti idénymunkákra is olcsó munkaerő, mostanra azonban eljutottunk odáig, hogy csak nagyon kevesen akarnak az agráriumban, főleg a szabad ég alatt dolgozni. A fiatalok számára mind kevésbé vonzók ezek a munkák. Annak ellenére van így, hogy az idénymunkások nem keresnek rosszul, az északkeleti országrészben nyolcezer forint körül van a napibér, az ország középső és nyugati részén 12–15 ezer forint a jellemző.

Van, amit nem lehet robotizálni

A szakember úgy véli, a munkaerőhiányra elvileg megoldást jelentene az automatizálás és a robotizálás, ami azonban csak kevés műveletnél lehetséges. Szedőrobotok már vannak, de arra nehéz megtanítani őket, hogy meg tudják különböztetni az érett gyümölcsöt vagy zöldséget az éretlentől. Szüretre már be lehet vetni gépeket, de drágák, és nem igazán hatékonyak. A metszés, a termésritkítás robotizációja pedig egyelőre megoldatlan. Vannak persze olyan tennivalók is – például a permetezés, a kapálás és egyes talajmunkák –, amelyek gépesíthetők, de azoknak viszonylag kicsi az élőmunka-igényük, a család­tagok vagy az állandó alkalmazottak elegen vannak az elvégzésére. A legtöbb kertészeti munkánál egy-két hónapra van szükség a pluszmunkaerőre, azt pedig egyre nehezebb megszerezni. Mivel kevés az igényesen dolgozó idénymunkás, a vállalkozások gyakran többletbér beígérésével igyekeznek egymás elől „elszipkázni” az embereket. A gazdaságilag fejlett térségekben pedig mindinkább érvényesül az ipar és a szolgáltató szektor munkaerő-elszívó hatása. A FruitVeb elnöke szerint az agráriumban már olyan kritikussá vált a munkaerőhiány, hogy a ter­mesztők kénytelenek elfogadni, nem tudnak akkor és annyi idénymunkással dolgozni, amennyire éppen szükségük lenne. Emiatt pedig muszáj a szükségesnél tovább a fán tartani a gyümölcsöt, a földben a zöldséget, ami kedvezőtlenül befolyásolja azok mennyiségét és minőségét.

Küzdenek a munkaerőhiánnyal a megye zöldség-gyümölcs termesztői is

Mint a Borbás családi gazdaság vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, annak ellenére, hogy vannak állandó alkalmazottaik, az idénymunkák idején szükségük van alkalmi munkavállalókra, akiket vállalkozások ajánlásával foglalkoztatnak. Minőségen alapuló teljesítménybér alapján tisztességes munkabért fizetnek nekik, sőt, ha igénylik, még komfortos szállást is biztosítanak ingyen (!) a számukra. Számos segédeszközzel igyekeznek meg­könnyíteni a munkájukat, ennek ellenére az idénymunkások jó része nem dolgozik rendesen. Nem bánik kíméletesen a kényes gyümölccsel. Rázza a fát, akkor is, ha tönkreteszi vele a termést, és magasról zúdítja a ládába az érzékeny barackot, meggyet. Így aztán van, amikor még a különben nagyon türelmes Edit asszonynál is elszakad a cérna, s megválik a trehány munkaerőtől. Szerinte enyhíthetné a munkaerőgondokat, ha az ország távolabbi részéből tudnának idénymunkásokat fogadni, s számukra szállást biztosítani. A szálláshelyek kialakításához pedig az őket foglalkoztató vállalkozók kaphatnának állami támogatást, mivel ma a szálláskérdést saját erőből kell megoldaniuk. Megvalósítható, praktikus ötletként felvetette: szervezzenek olyan tanfolyamokat, ahol az idénymunkások elsajátíthatnák a gyümölcsszedést, a fametszést és a legfontosabb kertészeti tudnivalókat. S ha a képzés végén OKJ-s végzettséget kapnának, mindenki jól járna, a munkások végzettséghez, míg a képzés gyakorlati részét is vállaló termelők képzett munkaerőhöz jutnának.

A Nagyvenyimen gazdálkodó ifjú Csizmadia György előtt sem ismeretlenek a munkaerőhiánnyal kapcsolatos gon­dok. Az alkalmi munka­vállalók többségéről rossz tapasztalatai vannak. Mint mondja, sokan nyolc órából jó, ha ötöt végigdolgoznak, a diákok pedig rövid idő alatt ráunnak a „melóra” és otthagyják a munkát. A kérdésre, hogy mi lesz, ha nem sikerül megoldást találni, a gazda úgy fogalmaz, akkor abba kell hagyni a kézi munkát igénylő gyümölcsök, zöldségek termesztését. Úgy tűnik, a kialakult helyzetre nem kínálkozik gyors megoldás, de lehet, hogy a termelőkkel közösen gondolkodva, javaslataikat meghallgatva lehetne enyhíteni a problémán.