Frissen Fejérből

2021.10.13. 07:30

A kiadós csapadék aranyat ért, de a talajmunkákat és a betakarítást lassította

A vetéseknek valóságos megváltásként érkezett az elmúlt napokban lehullott kiadós csapadék, de a talajmunkákat lassította, a vető- és betakarítógépeket pedig átmeneti pihenőre kényszerítette. A gazdák szerint néhány esőmentes napra lenne szükség, hogy leg­alább a legsürgősebb tennivalókkal utolérjék magukat.

Dávid Erzsébet

Lábon van még a megye napraforgó-termésterületének mintegy 10 százaléka, az érintett területeken a talaj megszikkadása után azonnal hozzáláttak a betakarításhoz

Fotó: Archív (Molnár Péter)

Az elmúlt napokban a megye egyes részein a 40 millimétert is megközelítette a csapadék mennyisége, s a hét első napjai­ban az átázott talaj nem bírta el a nagy gépeket. Míg egy-két hete azért szüneteltették a gazdák a talajmunkákat, mert a csontkemény föld tönkretette, törte volna a masinákat, most azért kénytelenek késlekedni az őszi árpa és a búza vetésével, valamint a talajmunkákkal, mert meg kell várni, amíg kellően megszikkad a föld.

Ha szárazabb lesz az idő, felgyorsulhat az őszi árpa és búza vetése

A Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybullánál a múlt hét második felétől nem tudtak dolgozni a szántó- és a vetőgépek, s hasonló a helyzet a megye déli részén is. A kényszerszünet ellenére örülnek a gazdák a nagyon is jókor jött csapadéknak, mivel az ekejárás alatti, 28 centiméteres mélységig, vagy ott, ahol több volt az eső, még annál is mélyebben átnedvesedett talajban jó minőségű magágyat tudnak majd készíteni. S ha kedvező lesz az idő, a jól előkészített talajban gyors, robbanásszerű fejlődésnek indulhatnak az elvetett növények. Sokat segített az eső a korábban elvetett, s a megye több térségében nagyon hiányosan kelt repcének, s jó esély van rá, hogy a bőséges csapadék hatására helyrejönnek, megfelelőek lesznek az állományok – tudtuk meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) munkatársától.

Lábon van még a megye napraforgó-termésterületének mintegy 10 százaléka, az érintett területeken a talaj megszikkadása után azonnal hozzáláttak a betakarításhoz
Fotó: Archív (Molnár Péter)

Az Aranybulla ültetvényén szépen kikelt a repce – mondta el Szabó Gábor, a gazdaság növénytermesztési ágazatvezetője –, s a megye déli részén gazdálkodó Kiss Norbert Ivó, a gazdakörök szövetségének megyei elnöke is bízik benne, hogy a kiadós eső életre kelti a közelmúltban kényszerűségből porba vetett repcét az ottani földeken is. Amennyiben a következő napokban szárazabb, esőmentes lesz az idő, felgyorsulhat az őszi árpa és az őszi búza vetése, ennek a munkának a zöme ugyanis még megyeszerte hátravan. Jó hír az is, hogy a korábban elvetett búzák szépen kikeltek, a táblák jó képet mutatnak.

Az esős napok nagymértékben hátráltatták a betakarítást

Azokban a gazdaságokban, ahol nem végezték el a napraforgó deszikkálását – a betakarítást segítő állományszárítást – még lábon van a növény, a megyei termőterület mintegy 10 százaléka betakarításra vár. De van kint még a határban szója, szemes siló, s szerte a megyében a betakarítógépekre vár a takarmánykukorica is. Az utóbbi törését csak kevés gazdaságban kezdték meg, mivel még magas a szemek nedvességtartalma. A növény szára már zörgősre száradt, de a csövek még nem adták le a vizet, a kukorica fajtájától, a talaj minőségétől függően 22 százalék körüli a nedvességtartalmuk. S mivel a hosszú távú tárolás érdekében a kukoricaszemek víztartalma nem lehet több 13-14 százaléknál, a gazdák várnak a betakarítással, s a költség- és energiaigényes szárítás helyett a napsütésre, a csöveket szárító kedvező időjárásra bíznák a nedvesség csökkentését. (Megfelelő időjárás esetén egyébként 0,6-0,8 százalékkal is csökkenhet naponta a kukoricaszemek nedvességtartalma, míg a mesterséges szárítás ára tonnánként akár százezer forinttal is megnövelheti a termelési költségeket.) A várható hozamokról még nincsenek megbízható adatok, de az tény, hogy a kedvezőtlen időjárást, az ismétlődő nyári hőséghullámokat és az időnkénti tartós csapadékhiányt a kukorica is megsínylette, s a szokottnál és a vártnál alacsonyabb hozamokkal fizet. A szakemberek országosan 20-25 százalékra becsülik a kedvezőtlen körülmények miatti terméskiesést, ami területenként és kukoricafajtánként természetesen eltérő lehet, s van, ahol még az ötven százalékot is meghaladja. Úgy hallani, hogy a megye déli térségében például hektáronként 4-5 tonnás átlagtermésre számítanak a termelők, azon a területen, ahol korábban nem volt ritka a hektáronkénti 11 tonnás takarmánykukorica-átlagtermés sem. A kiesés azért is érzékenyen érinti a termelőket, mert a fokozódó takar­mányigény és a megugrott ipari felhasználás eredményeként megnőtt a kukorica iránti kereslet és magasabbak lettek az árak is, de persze velük együtt a költségek is nőttek, többe kerülnek a termeléshez szükséges anyagok, a növényvédő szerek, a műtrágyák, az üzemanyag, továbbá drágább lett a szállítás, s alaposan megkérik a gépek, az alkatrészek árát is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!