Az akciós árak nem mindig azok

Valószínűleg már sokan találkoztak azzal a jelenséggel, hogy a kecsegtetőnek beállított ár valójában megegyezik az eredetivel. Ez talán leggyakrabban azokban az – akciók szempontjából kiemelt – időszakokban észrevehető, mint a nyár végi leárazások, kuponnapok, vagy a karácsony előtti hetek. Ugyanakkor előfordulhat egy-egy áruház egyéni kedvezményei során is. Azt szoktuk mondani, hogy amit már nagyon el akarnak adni, annak új, akciós árat adnak, de ez egyáltalán nem biztos, hogy a vásárló számára is kedvező.

Ennek ellenére sokszor fordul elő, hogy a csökkentett árat jelző színes tábla láttán olyan árucikkeket is megveszünk, amire igazából nincsen szükségünk. A spórolás érzete és a „majd valamikor, valamire jó lesz” gondolat találkozása hajlamos indokolatlan vásárlásra késztetni az embereket. Kellő körültekintéssel elkerülhetjük, hogy a szolgáltató, a kereskedő által megtévesztetté váljunk.

Megkérdeztük a fogyasztóvédelmet

A kérdéssel kapcsolatban felkerestük a Fejér Megyei Kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztályát. Tájékoztatásuk szerint hasonló esetben két jogszabály az irányadó, mégpedig a fogyasztóvédelemről szóló, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. Előbbi rendelkezés szerint a termékek egységáraként és eladási áraként, a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő összeget kell feltüntetni. Ennek az árnak tartalmaznia kell már az általános forgalmi adót és az egyéb kötelező terheket is. Utóbbi törvénybe foglaltak szerint megtévesztő tevékenységnek minősül, ha a terméken, a csomagoláson, vagy valamilyen kommunikációs eszköz útján, mint a plakát vagy az újság, eladási árként a tényleges kifizetendő összegnél kevesebbet tüntet fel.

A Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok című listáján helyet kapott a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az adott termék bizonyos feltételek mellett csak korlátozott ideig lesz elérhető.

Előfordulhat az is, hogy az árcédulán feltüntetett összeg bár számunkra kedvező, a kasszánál mégsem azt jelzi a készülék. A vásárlóknak viszont nem kell feltétel nélkül elhinni a szolgáltató vagy a kereskedő állításait, amennyiben eltéréseket tapasztalnak a feltüntetett és a kifizetendő ár között. Ebben az esetben polgári peres eljárás keretében bíróságon vagy békéltető testületi eljárásban tisztázhatják a helyzetet. A fogyasztók a megtévesztő ártájékoztatás miatt fordulhatnak a fogyasztóvédelmi hatósághoz kérelemmel, vagy közérdekű bejelentéssel, amelyet a hatóság minden esetben kivizsgál.

Visszatérítésre nem kötelezhető

A kormányhivatal tájékoztatása szerint a megtévesztő akció közzétételének módja és kiterjedtsége határozza meg, hogy az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal vagy a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Felhívják a figyelmet, hogy arra a hatóságnak nincs hatásköre, hogy a vállalkozást, kereskedőt az árkülönbözet visszatérítésére kötelezze.

A fogyasztóvédelmi hatóság a bejelentések mellett egész évben témavizsgálat keretében hivatalból, próbavásárlással is ellenőrzi az ártájékoztatást. Az ellenőrzés első lépése a korábbi árakra vonatkozó kérdések feltevése, majd értékelik a rendelkezésre álló információkat.

Összességében viszont a fogyasztóvédelem azt javasolja a vásárlóknak, hogy az akciós termékeket is csak akkor vegyék meg, ha azokra valóban szükségük van. Ne vásároljanak meg valamit csak azért, mert olcsóbbnak tűnik, hiszen ezzel akár későbbi kellemetlenségeket is elkerülhetünk.