Közel négyszeresére emelkedtek a műtrágya árak és várhatóan tartja magát a tendencia

Az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége felhívást tett közzé, mellyel elsősorban az Európai Bizottsághoz és a tagállamok hatóságaihoz fordulnak segítségért. A cél az, hogy közös erővel kezelni tudják a műtrágyapiacon kialakult kritikus állapotokat.

Ezzel kapcsolatban közleményt adott ki a Nitrogénművek Zrt. A cég stratégiai vezetője Bige Zoltán egyben az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége gazdasági és kereskedelmi bizottságának elnöke is. A szakember a közleményben aggodalmát fejezte ki az iparágban tapasztalható bezárásokkal kapcsolatban, aminek eredményeként bizonytalanná válhat az új mezőgazdasági szezon optimális kezdése. Mint kifejtette: a költségek növekedésén túl, sokkal nagyobb problémát okozhat a tavalyi szinttől elmaradó tápanyag utánpótlás. Emiatt a napjainkban elvárt, hektáronkénti 8-9 tonnás búza- és 10-12 tonna feletti kukoricahozamok elérhetetlenek lesznek. Sokan nem veszik figyelembe, hogy a nitrogén utánpótlás csak egy bizonyos szint után válik hatékonnyá, nem beszélve arról, hogy a könnyen felvehető tápanyagok jelenlétében a növények sokkal hatékonyabban hasznosítják a talaj vízkészletét, mintha „éheznének”. A szakemberek már látják a problémát, de egyelőre kevesen adnak hangot aggodalmuknak.

Vass László családi gazdálkodó a Magyaralmás környéki földeken kifejezetten szántóföldi kultúrákkal foglalkozik. Vass arra a kérdésre, hogy hogyan érinti ez a mostani helyzet a gazdákat, elmondta: -Jelen állás szerint drasztikusan megemelkedtek az árak. Ha az egyik magyar gyártó termékeiből indulunk ki, 198-220 ezer forint a mázsánkénti ár és akkor a top katergóriát még meg se kérdeztem. Ezeknek változó a nitrogén tartalma, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy tavaly ugyanezeket a termékeket meg lehetett venni 50-55 ezerért, de még idén januárban, kisebb emelést követően is 62 ezerért.

Megkérdeztük a gazdálkodót azzal kapcsolatban is, hogy lehet-e a termelés rentábilis, ha az egyik fontos alapanyag ára négyszeresére emelkedik. Vass azt felelte: -Ez relatív, hiszen a terményárakban is volt egy jelentős elmozdulás. A tavalyi évhez viszonyítva közel duplájára emelkedtek a gabona árak, de az még mindig csak fele annyi, mint amennyivel a műtrágya drágult. Azt még nem lehet tudni, hogy jövőre milyen terményárak lesznek, de ennek alapján várható a további emelkedés mind a két fronton.

A kombinált, úgynevezett alap trágyázáson már a legtöbb gazda túl van, hiszen a Nitrogén-Foszfor-Kálium (NPK) tartalmú tápanyagpótlást úgymond a földnek adják és a vetés előtt kell végrehajtani, márpedig sok helyen az új búza- vagy éppen repcevetést már borzolják az első igazán őszi szelek. Az ilyen anyagokat tartalmazó műtrágyáknak is elkezdett felmenni az ára, akár 30-40 százalékkal, ám még a nagy árrobbanás előtt lement a szezonja, most meg már nincsen rá kereslet. A fejtrágyának is hívott nitrogént tavasszal adják, vagyis adnák majd magának a növénynek, amikor sok energia és a trend szerint még több pénz kell az induláshoz.

Hogy melyik műtrágya fajtából mennyi kell a termőföldre, azt nem a terület mérete határozza meg. Vass elmondta: -Minden gazdálkodónak van egy tápanyaggazdálkodási terve, amit talajmintavételezés alapján generál egy szaktanácsadó. A termelő meg tudja határozni, hogy mi a cél, például, hogy hány tonna kukoricát szeretne, a mintavétel pedig megmutatja, hogy a föld potenciálja mire képes. A szaktanácsadó tudja, hogy melyik terménynek mi az energiaigénye és annak függvényében állítanak össze egy mennyiséget és egy kifejezetten arra a helyre alkalmas műtrágyát.

Van tehát termőföld, és dolgozni akaró termelő és esetleg van négyszer annyi pénz is a tápanyagutánpótlásra, mégis veszélyben van a 2022-es év, ugyanis az egész kontinensen kevés a műtrágya.

Számos tagállam már dolgozik a probléma elhárításán. Bige Zoltán szerint elengedhetetlen az azonnali ellátásbiztonság megoldása. Hangsúlyozta: -Mi mindig is hittünk a helyi gyártásban, hiszen ez a legoptimálisabb ellátási modell. Használni a helyi infrastruktúrát és a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni a logisztikai költségeket – és itt nem csak a forintokra, hanem a környezeti lábnyomra is gondolok.

Bige szerint a most kialakult helyzetnek az a vetülete is komoly figyelmet érdemel, mely szerint egyre kedvezőtlenebbé válik beruházási környezet. Európa versenypozíciója jelentősen romlott, a magas energiaárak és az egyre növekvő környezetvédelmi költségek nem vonzzák a beruházókat, pedig a célul kitűzött karbonsemlegességhez erre nagy szükség van. A kiegyenlítetlen versenykörnyezetet Nyugat-Euró­pában nemzeti forrásokkal igyekeznek ellensúlyozni, idehaza az orosz gázzal próbálnak meg kompenzálni. A magas gázár miatti tűzoltás után ezzel komolyan kellene foglalkoznunk, amennyiben hosszú távon tervezünk a mezőgazdaságunk versenyképességének megőrzésével, szögezte le a stratégiai igazgató.