Évi 65 tonna metángázzal kevesebb a ráckeresztúri tehenészetben

A genetikailag módosított organizmustól mentes (GMO–mentes) élelmiszerek előállítása komoly kihívást jelent a termelőknek. Nagyon szigorú minőségbiztosítási és nyomon követhetőségi feltételeknek kell megfelelniük a szántóföldtől egészen a késztermékig, azaz a növénytermesztéstől, a takarmányozáson át a termékfeldolgozásig és a szállításig. Ráadásul a hazai előírások még szigorúbbak is az európai uniós szabályoknál, így az a termelő, aki megkapja a minősítést – s persze, sikeresen túljut az évenkénti ellenőrzésen –, garantáltan egészséges élelmiszert tesz le a fogyasztók asztalára.

A ráckeresztúri Prograg-Agrárcentrumnak a kezdetektől az utóbbi volt a legfontosabb célja. A korszerű tehenészetben 1300 Holstein-fríz fajtájú tehenet tartanak, amelyek évente 14,5 millió liter tejet adnak. Abból 1,5 millió liternyit saját üzemükben dolgoznak fel, a többit a tejipar veszi át tőlük. Martontej néven tejet palackoznak, többféle tejterméket készítenek és szállítanak az ország számos üzletébe. A jószágok takarmányának egy részét 1500 hektáros szántóföldjén termeli meg a vállalkozás, amit a jobb hatékonyság érdekében lenmagőrleménnyel egészít ki.

Bodó Ágoston ügyvezető elmondta: a lenmag rendkívül kedvező hatással van a tehenek emésztésére: fogyasztásának eredményeként 20–30 százalékkal kevesebb metángázt bocsátanak ki, amivel a gazdaság jelentősen csökkenti az ökológiai lábnyomát, és évente 65 tonna metángáztól mentesíti a Földet. (Mondani sem kell, mennyit jelentene a környezet és a levegő tisztaságának védelme szempontjából, ha a világ szarvasmarhatartóinak legalább egy része követné a ráckeresztúri példát, és rátérne erre a takarmányozási módszerre – a szerk.) De nem csak ez az egyetlen kedvező hatása a takarmányhoz adagolt lenmagőrleménynek. Használatával megnőtt az állatok tejtermelése, jobb lett a vitalitásuk és a szaporodásbiológiájuk is. A lenmagos takarmánykiegészítés növeli a tejtermékek beltartalmi értékét is, a lenmag ómega-3-telítetlenzsírsav-tartalma ugyanis megjelenik a tejben, s a belőle készült termékekben.

A vásárolt takarmányok és az inputanyagok árának drasztikus növekedését nagyon érzi a vállalkozás. Mint Bodó Ágoston elmondta, az utóbbi időben duplájára nőtt a fehérjetartalmú takarmányok ára, az energiaköltségek növekedése pedig 5 forinttal növelte meg a tej literjének előállítási költségét. Mindez nehezebbé teszi ugyan a gazdálkodást, de nem akadályozza meg a cég fejlesztéseinek a folytatását. Az ügyvezető ugyanis azt vallja, hogy a fejlesztések elengedhetetlenek a hatékonyság javítása, a versenyképesség megőrzése végett, mivel a tejpiacon sok a hazai és a külföldi versenytárs. S ha az uniós termelők nálunk hatékonyabban tudnak termelni, s ezért az áraik kedvezőbbek lesznek az itthoniaknál, mint ahogy néhány éve már volt is rá példa, akkor a tej kintről fog beáramlani.

A vállalkozás tervei megvalósításához kihasználta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt hazai és európai uniós pályázatokat. Azok segítségével építette fel a korszerű fejőházát, hozta tető alá az új tejfeldolgozót és a sajtkészítő üzemet, valamint fejezte be két, egyenként 400 jószág „elszállásolására” szolgáló istálló építését, amelyek tetejére az energiahatékonyság jegyében napelemeket is telepített. A fejlesztésekkel most sem állt le, pályázati forrásból folyik a 250 férőhelyes növendékistálló és a hozzá tartozó infrastruktúra kivitelezése, s a tervek között több gépbeszerzés is szerepel. A fejlesztések egy részét persze kizárólag saját erőből nehéz lett volna, nehéz lenne megvalósítani, bankhitelre is szükség volt és van.

A cég eredményeit a közelmúltban egyébként az élelmiszeripari kategóriában Agrárium Díjjal ismerte el a legnagyobb hazai bank.