Kertek alatt a ludaink megfagynak? Azért nem kell rögtön jégkorszakot kiáltani!

Hogy megérthessük, mi is zajlik éppen körülöttünk, Bán Balázs, székesfehérvári amatőr meteorológushoz fordultunk válaszokért. – Az idei tavasz rendkívülinek mondható időjárás, elsősorban hőmérsékleti szempontból – kezdett bele magyarázatába. – Az elmúlt 30 évben egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy mindhárom tavaszi hónapunk a sokévi átlagnál hidegebb lett volna. Sőt, a 2000-es években gyakorlatilag egyszer sem volt olyan, hogy három egymást követő hónapban elmaradjon a havi középhőmérséklet a sokévi átlagtól. A globális felmelegedés közepette az a megszokott kép, hogy általában az évi középhőmérsékletek sorra melegebbek, mint az elmúlt száz év átlagai. Zömében minden évünk a valaha volt legmelegebb tíz év közé kerül be, sőt a szinte minden következő év újabb és újabb rekordokat dönt világszerte és a legmelegebb évek sorába lép. Így van ez hazánkban is. Az elmúlt 2 évtized szinte mindegyike a meleg rekord évek sorát erősíti. Alig-alig találunk olyan hónapokat, amelyek elmaradnának az adott hónapra jellemző sokévi hőmérsékleti középértéktől – tárta elénk a drasztikus számokat az amatőr meteorológus.

Nem jellemző

Egy adott évben az a jellemző, hogy 8-10 hónap van átlag felett és a maradék pár hónap lehet esetleg hűvösebb a megszokottnál. Olyan azonban, amely során három egymást követő, sőt egy évszakhoz tartozó hónapban hidegebb van az végképp nem jellemző mostanában. Ráadásul az idei 2021-es tavasz nem is csak épphogy marad el a megszokottól, hiszen összességében több, mint 2 fokkal hidegebb az elmúlt 100 év átlagánál.

Azért nem kell rögtön jégkorszakot kiáltani, azonban tényleg szokatlan ez a hideg tavasz.

Miért van ilyen hideg?

Az okokat keresve azt találjuk, hogy az idei tél első felében még nem eléggé és nem ott alakult ki az a sarki hidegmag, amely Európa időjárását meghatározza. A tél első fele Közép-Európában átlagnál ismételten enyhébbre sikerült, majd a hidegmag megerősödésével és keletebbre húzódásával és az áramlási kép megváltozásával ez a hideg levegő mégis csak elindult elsősorban kontinensünk keleti felére. Ebből a hidegebb levegőből kaptunk már februárban is, de leginkább tavasszal éreztette hatását. Egészen május elejéig gyakran voltak fagyok, sőt tavasszal többször fordult elő olyan nap, amikor hócsapadék hullott az országban, mint a téli hónapokban. Természetesen ez a hidegmag az egyre magasabb napállással egyre jobban fogy, majd fel is számolódik előbb-utóbb, azonban az idei évben úgy tűnik, hogy sokkal makacsabb, mint azt az elmúlt években, évtizedekben megszokhattuk.

Ne intsünk búcsút a fürdőruhának!

Azon magasnyomású anticiklonok, amelyek a korai nyár beköszöntét okozzák és gyakran okozták a 2000-es években most, az idén egyelőre gyengélkednek, így a május még nem igazán nyári hőmérsékletekkel búcsúzik, azonban ha csak a statisztikákra hagyatkozunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem marad el az idén sem a meleg, sőt, a forró nyár sem. A hosszabb távú modellek, amelyek megbízhatósága egyébként viszonylag csekély, azt valószínűsítik, hogy a június kevéssel, míg július és augusztus már jelentősebb mértékben is melegebb lehet az átlagnál. A nyárkedvelők bizakodhatnak, lesz még strandidő bőven az előttünk álló nyári szezonban.