Hónapokig szexuálisan bántalmazta 7 éves kislányát egy Fejér megyei férfi

A Fejér Megyei Főügyészség többszörösen minősülő szexuális erőszak bűntette, továbbá kiskorú veszélyeztetése miatt vádat emelt azzal azzal a férfival szemben, aki 2020. októbere és 2021. február 14-e között többszörösen szexuálisan bántalmazta hétéves kislányát egy Fejér megyei településen. A vádirat szerint a terhelt 2012-ben élettársi kapcsolatot létesített egy nővel, akitől egy lány és két fiúgyermeke született. Ez idő alatt a férfi többször bántalmazta a nőt, aki ezért számos alkalommal megpróbált elköltözni. A vádlott 2020. októberétől kihasználta élettársa munkavégzés miatti távollétét, valamint azt, hogy a 7 éves lányuk betegség miatt többször nem ment iskolába. A férfi ekkor a kislánnyal többször szexuális cselekményt végzett a másik két kiskorú gyermek jelenlétében. Fiait azzal fenyegette meg, ha elmondják valakinek a történteket, akkor megveri őket. A nő 2021. február 14-én este élelmiszert vásárolt, mialatt az apa otthon tartózkodott a három gyermekkel. Ezt kihasználva ismét szexuális cselekményt végzett lányával, úgyhogy a másik két kiskorú szintén szemtanúja volt az esetnek. A hazaérkező élettársa az ablakon benézve észlelte mindezt, felelősségre vonta a férfit, aki távozott otthonról. A nyomozó hatóság a terhelttel szemben elfogató parancsot bocsátott ki. A vádlott cselekményének következtében a gyermekeknél érzelmi traumára utaló jelek mutatkoztak, amelyek súlyos hatással lehetnek a későbbi fejlődésükre – derült ki a Fejér Megyei Főügyészség sajtóközleményéből

Megkerestük Hal Melinda pszichológust, hogy mondja el, milyen hatással van egy ilyen átélt trauma egy hétéves gyermekre és kiskorú testvéreire.

– Egy rendkívül félelemkeltő, elborzasztó eseményről beszélünk, ami gyermeknek, felnőttnek egyaránt lelkileg megterhelő lehet, fizikai sérüléseket okozhat. Meglehetősen összetett folyamat, hogy ilyenkor milyen érzelmek játszódnak le bennük. Az azonban biztos, hogy a félelem, düh, undor, az igazságtalanság és a megszégyenítés érzése jelenik meg a történtek alatt és után, vagy azok között, ha ismétlődő cselekményről beszélünk, mint most. Éppen a történéskor a félelem az egyik legdominánsabb érzés, ez okozza azt a bizonyos lefagyást, amikor nem tud védekezni vagy nem beszél róla senkinek a gyermek. Általában a szemtanúk is ugyanezt szokták átélni, ezért nem avatkoznak közbe. Ők sokszor attól félnek, hogy ha beszélnek, maguk válhatnak áldozattá. A kisgyermekeknél az is közrejátszhat, hogy nem érti, mi történik pontosan. Ugyanekkor tisztában vannak azzal, hogy testvérüknek milyen reakciója van akkor, amikor éppen fél. Azt ugyanis mindig szokták érzékelni, hogy veszélyhelyzet áll fenn. Ez egy nagyon érdekes pszichológiai mechanizmus, hogy maga a veszélyhelyzetnek az érzékelése szinte bele van kódolva az emberi elmébe. Kiskorban tanuljuk meg eme jelzések olvasását. Ez persze nem csak a gyermekekre igaz, hanem a felnőttekre, akiket hasonló trauma ér. Ugyanezen érzelmeket élik át, csak a megküzdési reakciók, esetleg a feldolgozáshoz szükséges eszközök tárháza bővebb. Az áldozatok sokszor magukat hibáztatják, bűntudat lép fel náluk. Az ezzel való megküzdést még inkább megnehezíti, ha egy családtag az elkövető. Nehezebb szembenézni azzal, hogy az egyébként szeretett szülője bántalmazta őt. Ennek feldolgozása pedig éveket fog igénybe venni. Az élmény sosem fog eltűnni, de elhalványulni igen, a megfelelő feldolgozás mellett, szakember segítésével teljes életet élhet az áldozat – fogalmazott a pszichológus.

Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy ennyi idősen valószínűleg a fogalmi keretek sem olyanok, mint egy felnőttnél. Így nem is biztos, hogy egyáltalán tisztában van a történtekkel, de azt tudja, hogy rossz, kellemetlen, fájdalmat vagy akár sérüléseket okoztak neki. Nehéz megküzdeni azzal az ellentmondásos élménnyel, hogy a családtag, aki szeret, bánt is. A traumatikus helyzetből gyakran poszttraumás probléma lesz, később átéli a helyzetet változó körülmények között, vagy maga az érzés fel-feltör, amit a traumakor átélt. Akár képek, hangok, taktilis ingerek juthatnak eszébe a traumát elszenvedőnek és ekkor már maga a képzelt kép is magas szorongásos állapotot vált ki. Gyakran társul hozzá hangulatzavar, depressziós állapot. Az áldozatok sokszor magukat hibáztatják, bűntudat lép fel náluk. A megfelelő feldolgozás mellett, szakember segítésével teljes életet élhet az áldozat. Az is lehetséges, hogy aktuálisan az áldozat nem mutat pszichológiai eltéréseket. Évekig lappanghat a trauma. Gyakran évtizedek múltán jelentkeznek a pszichoszomatikus megbetegedések, a szexuális zavarok, az intim kapcsolatok kialakításának képtelensége, a bizalmatlanság, vagy a szorongásos és hangulatzavarok. Serdülőkorban, fiatal felnőtt korban az intim kapcsolatok kialakításának szükséglete bár megjelenik, az áldozatoknál gyakran látunk ekkor pszichológiai eltéréseket. Gondjai lesznek például azzal, hogy közel engedjen magához valakit, illetve az intimitás és a szexualitás megélése is problémát okozhat, ami kihathat akár a felnőttkorára is.

Hal Melinda azt mondja, olyan kliensek is vannak, akik sokáig hordozták traumatikus élményeiket, majd a gyermek születésekor, a családi életvitel eseteiben mutatkoztak problémák. Mindezek az áldozaton túl azon személyekre is igazak lehetnek, akik nézték az eseményt, azaz a testvéreire. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy nekik ez nem okozott még nagyobb lelki sérülést. Mindenkinek más az ingerküszöbe, ezáltal a traumákat is másképp élik meg. Igen egyéni, hogy kinek mi okoz traumát, és szakemberként mindig a szubjektív élményanyaggal dolgoznak. Ebben fontosak a személyiségjegyek és az is, hogy hogyan segíti a környezet a feldolgozás folyamatát. Mindamellett hangsúlyozni érdemes, hogy megfelelő szaksegítség mellett lehet teljes életet élni traumát átélt személyként. A rendőrségi és igazságszolgáltatási eljárás igen nehéz, lelkileg és fizikálisan is megterhelő folyamat.

Az ügyészség a terhelttel szemben fegyházbüntetés kiszabását, közügyek gyakorlásától eltiltást, a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből való kizárást, minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől való eltiltást, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel hatalmi, befolyási viszonyban áll, szülői felügyeleti joga megszüntetését mindhárom gyermek vonatkozásában, valamint a letartóztatás fenntartását indítványozta.