Harminc éve nyomoz a Seuso-kincsek ügyében Richard Ellis

A színezüst, mívesen megmunkált, 3. századból származó tárgyakról sokkal többet tudunk már, mint azok negyven évvel ezelőtt megkezdett útjáról. A Seuso-kincseket vér és bűn szennyezte be a nyolcvanas évek hajnalán. Egy cserfes fiatal amatőr műkedvelő valahol Kőszárhegy környékén rátalált az egykori római nemes, Seuso páratlan kincseire. A hetvenes évek végén otthon őrízte őket, és bizony barátainak meg is mutatta Sümegh József a kincseket. Ez lett a veszte! 24 éves volt, amikor a katonai szolgálat utolsó heteit töltötte, és 1980 decemberében egy rendkívüli eltávozást kért feletteseitől. De nem ment haza soha többé. Egy kőszárhegyi pincében felakasztva találtak rá. Öngyilkosságnak állították be a tettet, ám mindenki tudta, hogy Sümegh nem végzett magával. Ez volt az első ismert „vércsepp” a Seuso-kincseken. Sümegh József esete után kiderültek korábbi gyilkosságok is, de Sümeghet is követték mások, aztán csend! Tíz év múlva, 1990-ben sajtószenzáció követte a Seuso-kincs aukcióra való előkészítését. A szakértők számára egyértelmű volt, hogy páratlan kincsről van szó, viszont az eredete nem volt teljesen tiszta. Magyarország mellett Jugoszlávia és Libanon igényt nyújtott be a kincsek tulajdonlása érdekében. Ez volt az a pont, ami felkeltette a New Scotland Yard érdeklődését, és a műkincsekben legkiválóbb nyomozóját, Richard Ellist indította el kutakodni. Ez a türelmes úriember évekig kutakodott a kinccsel kapcsolatos cselekmények, bűnesetek után. Az elsők között volt, aki a nyomok alapján kimondta, hogy nagy valószínűség szerint Magyarországról származik a Seuso-kincs, és Richard Ellis ki is tartott e meggyőződése mellett.

A Scotland Yard nyomozója elfogadta a Szent István Múzeum fehérvári meghívását, és november 14-én a Szent István Művelődési Házban zsúfolásig megtelt színháztermének sztárvendége volt Richard Ellis. A Seuso-kedd bevezetésében Hajdú Éva, aki a Seuso-kincsek miniszteri biztosa volt, egykori újságíróként köszöntötte – ma már jó barátját – Richard Ellist. Hajdú Éva elmondta róla, hogy a nyomozása közben mindenről készséggel tájékoztatta.

A nyomozó 1990 februárjában kapcsolódott be a kincsek utáni nyomozásba. Ahogy elmondta, egy libanoni üzletember ajánlotta fel eladásra a kincseket tartozásai fejében úgy, hogy azok eredetét Jugoszlávia területére említette. Ekkor érezték a jugoszláv vezetők, hogy a kincsek megszerzéséért be kell szállni a folyamatba. Richard Ellisben ez keltette fel a gyanút, hogy Libanon után újabb állam adja be követelését a származást illetően. A nyomozó számára akkor tisztán látszott, hogy itt valami „bűzlik”. Mindkét állam részéről kiviteli engedélyek jelentek meg. Ellis úgy gondolkozott, hogy az nem létezik, hogy ilyen gyönyörű kincstől bármelyik állam is meg kíván szabadulni. Ezután jelent meg Magyarország, de már azzal, hogy tőle ellopták a kincseket. Ismert, hogy 1990. február 20-án indult New Yorkban az a per, amely többek között arra volt hivatott, hogy megállapítsa, honnan származik az ezüst gyűjtemény. Az 1993-ig tartó perből Magyarország vesztesen jött ki. Ezzel kapcsolatban egy hallgató megkérdezte, a nyomozót, ahogy akkor miért nem segített Magyarországnak. Richard Ellis így válaszolt: „Mert nem idézték be a Scotland Yardot, de ha ez be is következett volna, egyértelmű volt, hogy akkor Magyarország nem jöhetett ki győztesen.” Látszólag e new yorki perben vesztettük el a kincseket, de Richard Ellis, alias Dick nyomozó segítsége nélkül soha nem jutunk hozzá a Fejérből származó ezüstökhöz. Azt viszont mindenki megtudhatta múlt hét kedden, hogy Seuso-kincs még biztos van a Földön, a megtalált darabokon túl akár kétszáz is. A nyomozó a FM Hírlap kérdésére, hogy indulhatott-e vállalkozás a Seuso-kincsekből, mosolygott, s azt mondta: nincs tudomásra róla.

A Seuso-kedd sorozatnak ezt a részét november 21-én, 20 óra 15 perctől vetíti a Fehérvár Televízió.