Áldott pünkösd gyönyörű ideje

Pünkösd a karácsony és a húsvét után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep volt (zsenge), majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a „hetek ünnepének” nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

Amint a história mondja: a keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által, mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus missziós parancsának teljesítésére, és különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta hazánkban is – munkaszüneti nap.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.

JELES NAPOK

Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava

Május 10. A mentők napja hazánkban. Május 11. Szent Izidor. Boldog Salkaházi Klára. Május 12-14. Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác. Május 12. Az ápolónők nemzetközi napja. Május 13. Az egészség és biztonság nemzetközi napja a bányaiparban. Május 14. Szent Korona ókeresztény vértanú. Május 15. Szent Zsófia és három lánya. A család nemzetközi napja. Nemzetközi klíma akciónap. Az állat- és növényszeretet napja hazánkban. Május 16. Nepomuki Szent János. A lelki elsősegély-szolgálatok világnapja. Május 17. A távközlés világnapja. Május 18. Múzeumi világnap. Május 19. Szent Ivó. A tömegtájékoztatás világnapja. Május 20-21. Pünkösd, a Szentlélek eljövetele. Az internet világnapja. Május harmadik vasárnapja: A madarak és fák napja.

A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. A népi jámborságban minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, elővarázslása – olvasható a katolikus lexikonban. Legjellegzetesebb szokása a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása, akik a tavasz eljövetelét, a termést, a szaporodást akarják titokzatos szertartásokkal biztosítani. Ezek az ősi tavaszi ünnepek az európai népek megkeresztelkedésével leginkább pünkösdhöz tapadtak, az egyház pedig keresztény tartalommal iparkodott megtölteni őket. A tavaszi virágzásban a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek.

Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: egykoron a falu legényei különböző próbákon mérték össze ügyességüket, erejüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát – uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztették, és rózsaszirmot hullatva házról házra jártak köszönteni.

A zöld ágat, a tavasz jelképét sok helyen kitűzték pünkösd hajnalán. A bánáti katolikusok hajlékukat bazsarózsával és virágzó bodzaággal díszítették. A szegedi táj népe fűzzel, de főleg bodzával ékesítette föl háza táját, különösen a kerítést, az ablakot, de régebben a vízimalmokat, a hajókat is. Az ünnepek után régebben eltették a bodzaágakat, és ha valakit szélhűdés ért, megfüstölték vele. A kiszomboriak a zöld ágakat nyíló virágokkal megtűzdelték, az ünnepen meg kenyeret szoktak elégetni, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen. Aki ilyenkor született, annak pünkösdi rózsát szórtak a mosdóvízbe, hogy egészséges legyen.

Apátfalván az öregek úgy tartották, a bodza leveléből és virágjából főzött ital orvossága minden betegségnek. Székesfehérvár-Felsővároson a várandós asszonyok fürdővizébe szárított pünkösdi virágot, ágat szoktak tenni. Néhol galambokat eresztettek széjjel. Budaörs népe nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat. A pünkösdi esővizet eltették, és szemborogatásra használták.

JELES NAPOK, MÁJUS, TAVASZUTÓ

Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava (folytatás)

Május 21. A kulturális fejlődés és sokszínűség napja. A magyar honvédelem napja. Május 22. A biológiai sokszínűség nemzetközi napja. Május 23. Boldog Apor Vilmos. Május 24. Az európai nemzeti parkok napja. Május 25. Szent Orbán. Szolidaritás hete a saját kormányzással nem rendelkező területen élőkkel. Május 27. Pünkösd ünnepét követő vasárnap: Szentháromság vasárnap, „kicsipünkösd”. Május utolsó vasárnapja: Nemzetközi gyermeknap. A magyar hősök emlékünnepe. Május 29. Május utolsó keddje: Nemzetközi tejnap. Május 30. A Szent Jobb megtalálásának napja. Május utolsó szerdája: A kihívás napja. Május 31. Pünkösd utáni tizedik nap: Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. A katolikus tömegtájékoztatás világnapja. Dohánymentes világnap.

Orbán Balázs írja, hogy a Széphavas tetején egy kápolna romjai láthatók, amelyet a Szentlélek tiszteletére emeltek. Ide gyűlt össze régen minden pünkösdkor a kilenc moldvai csángó falu lakossága fehér ruhában, aranyhímzésű fehér zászlókkal, ezt énekelve: Zeng az erdő, zúg a levele Mária örömére... Itt találkoztak csíki testvéreikkel, és zászlaikat összeérintve együtt mentek a csíksomlyói búcsúra.

Pünkösd első ábrázolásának a szír Rabula-kódex egy miniatúrája (586) tekinthető. A képen Mária az apostolok között áll, a Szentlélek galambja a fejére száll, az apostolok fejére meg lángnyelvek ereszkednek.

A Pünkösdi szekvencia az első ezredforduló körül keletkezett ünnepi vers, az egyház fohászkodása a Szentléleknek a hívők lelkében jelentkező munkálkodásáért, Babits Mihály fordítása (részlet):

„Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből érzenünk fényességed sugarát! / Jöjj, szegények Atyja, te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át! / Édességes vigaszunk, drága vendég, szomjazunk, édes lélekújulás. / Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás. / Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy!”