Karácsonyváró üzemmódba kapcsolt a Sárosdi Kézműves Egyesület

Az egyesület üzenőfalán november elején jelent meg a hirdetmény: „Kedves Kézműves Társaim, holnap 10 órakor találkozunk a József utcában Bognárné Erzsike házánál, megyünk kukoricacsuhét szedni!” És valóban: amint Takács Istvánné Erzsébet, az egyesület vezetője elmesélte, az adott napon össze is gyűltek jó páran a népdalkörös Magyar Terike néni házánál, ahol nekiláttak a kertben termett kukoricát lelevelezni. Ezután következett a nedves csuhé szétválogatása: a lehetőleg ép és tiszta, világos példányok összegyűjtése. A nap hála istennek úgy alakult, hogy a szedett csuhé mellé ajándékba is kaptak, így az akciót siker koronázta: a karácsonyi figurák és díszek készítéséhez szükséges alapanyag a szükséges mennyiségben és minőségben előállott. Még aznap át is szállították a kézművesházba.

A kukoricacsuhénak még megszáradni is alig volt ideje, amikor négy nappal később, november 9-én délután 3-kor a sárosdi kézművesek nekiláttak feldolgozni. Egy jó kézműves persze nem csak a kezét, de az eszét is mindig magánál tartja, így a sárosdiak jó előre gondoskodtak az alkalom szak­avatott oktatójáról is. Magyar Imréné, aki 1988 óta foglalkozik csuhézással, szalmafonással és szárazvirág-kötészettel, Szabadbattyánból érkezett. Ha valaki az aznap délután a kézművesházba igyekvőket szemügyre vette, sietős lépteiken túl a magukkal vitt szórófejes flakonokra figyelhetett föl. A legjobb ugyanis az egyenletesen nedves csuhéval dolgozni.

A foglalkozásra összegyűltek fokról fokra tanulták meg a hurok és a masni készítését, azután az angyalkát szárnyastul és a többi fortélyt. Érzék, türelem és kedv is bőven akadt a tanulni vágyás mellé.

Ahogy Takácsné Erzsike szavaiból kiviláglott: a sárosdiak, bár szívesen járnak össze az év többi napján is, de ilyenkor duplán, mert ráadásul nekiláthatnak az ajándékkészítésnek is, egymást ötletekkel támogatva. Mennyire más így készülni a szeretet ünnepére, hogy az ember hosszú estéken át, már jó előre, gondolatban a szeretteivel van, és képzeletében ezerféle módon próbál a kedvükben járni! „Nagyon szépen és jól telt ez a kis esténk, nem akartuk elkapkodni” árulta el Erzsike, amit nagyon is meg lehet érteni.

Mint minden pénteken, e sorok megjelenése napján is a Sárosdi Kézműves Egyesület tagjai napszállta után ismét összegyűlnek, hogy serényen zakatoljon tovább az ajándékgyár, ahol a font, szőtt, horgolt, faragott és mézes tésztából sütött gyönyörűségek mindegyike hordoz magában varázsmorzsákat a közösség melegéből, és a szeretetben eltöltött időből.