Migránsok, munkavállalás és a hulladékgazdálkodás is témái voltak a fehérvári közgyűlésnek

Erről is volt szó a pénteki közgyűlésen.

Kezdjük mégis az elején!

Kossuth Lajos 125 éve hunyt el. Halála után négy nappal, 1894. március 24-én díszközgyűlést tartott Székesfehérvár önkormányzata. Az évfordulóról az első napirendi pont előtt emlékeztek meg a maiak.

Széphő, Fejérvíz, Depónia

Eztán jött a munka. A képviselők elfogadták többek között a Széphő, a Fejérvíz és a Depónia idei üzleti tervét. Egy rendezvényeket támogató döntés részeként pedig közel két és fél millió forintot szavaztak meg a fehérvári vasútmodell kiállítás idei működésére.

Egy hulladékgazdálkodási napirendi pontnál a Depónia ügyvezetője, Steigerwald Tibor elmondta, 31 gépjárművel gyarapodnak, ebből 26 kukás­autó lesz, s 8-10 már április végére megjöhet. Fehérváron naponta 28-30 kukásautó gyűjt: vagyis szinte az összes új lesz.

A Depónia ezután időről időre külön házhoz megy az üveghulladékért is! Ez egyébként sok helyütt már nyár óta így zajlik. Az ügyvezető utalt rá: e megoldást jobban kultiválják a lakók, mint a hulladékszigeteken elhelyezett üveggyűjtőkkel való csörömpölő bíbelődést.

Vendégmunkások

A nyílt ülés végén, a szóbeli kérdéseknél Ráczné Földi Judit és Márton Roland közös kérdését Márton tette föl, aki szerint ismert, hogy tavaly ősz óta a magyar kormány toborzókampányt folytat „Belső-Ukrajnában”, hogy enyhítse a hazai munkaerőhiányt. Ennek egyik célpontja Fehérvár.

– Elsősorban a nagyvállalati szektorban működő szakszervezetek képviselői ­arról tájékoztattak, hogy ennek nagysága Székesfehérváron már meghaladja a kétezer főt – fogalmazott Márton, aki a gazdasági migráns kifejezést többször elsütötte. Majd azt taglalta, hogy mindez rontotta a szakszervezetek béralkupozícióit.

– Azzal támadta vissza a szakszervezeteket a nagyvállalati menedzsment, hogy nem muszáj béremelésről tárgyalniuk, mert pótolni tudják a magyar munkaerőt ezzel az ukrán gazdasági migrációval – mondta, s hozzátette, csoportos létszámleépítésről is hallani; bár cégnevet nem említett.

– Hány ukrán, vagy bármilyen más állampolgárságú gazdasági migránsról tud a városvezetés? Hol vannak elszállásolva? Milyen intézkedéseket terveznek e folyamat azonnali megállítására – kérdezte végül.

Cser-Palkovics András polgármester többrétű választ adott. Utalt Fehérvár folyamatos gazdasági növekedésére, erejére: vagyis van itt munka, ráadásul Fehérváron magasak a bérek, a vásárlóerő. A cégek-szakszervezetek közti béralku kapcsán kifejezte, ebben az önkormányzatnak nincs hatásköre.

– Az esetleges vendégmunkások bérezése a jogszabályok szerint meg kell hogy egyezzen a magyar munkások bérezésével, tehát ezzel bért nem lehet csökkenteni – mondta. – A cégek által bejelentett emelések bőven 10 százalék fölött voltak idén és tavaly is – tette hozzá.

A polgármester végül felvetette, furcsa, hogy a korlátozott számban, hatósági engedélyekkel, törvényesen érkezett, meghatározott ideig Székesfehérváron vagy Magyarországon tartózkodó, dolgozni akaró európai embereket a migráns szóval illette a kérdező, míg az illegálisan érkező, integrálódni nem akaró tömegeket beengedné Magyarországra.